Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 5. szám - Folyóiratkultúra, sajtóreform, sajtótudomány
megalapította a lipcsei Institut für Zeitungskunde-t s híres munkáival a: Die Entstehung der Volkswirtschaft egyik fejezetével és a Die Grundlagen des Zeitungswesens c. alapvető dolgozatával s egyéb munkáival indította meg a belterjes kutatást. 1928-ban, a kölni Pressa, a sajtóvilágkiállítás idején már 12 sajtótudományi intézet volt Németországban.'-"1 Igen fejlett e tudomány az Egyesült Államokban, Franciaországban (lillei egyetem), Svájcban (zürichi egyetem), Angliában, Olaszországban (perugiai egyetem) és Japánban. Hollandiában és Magyarországon ily intézet nincs.25 Pedig égető .szükség van rá, mert sajtónk oly fejlett, hogy a tudományos kutatás és rendszerezés tanulságait nem nélkülözheti. Kodifikációnkon kívül közvéleményünk is ezt sinyli, mert az idevonatkozó anyag nincs feltárva és összehasonlító módszereknek nem vethető alá; alkotmányjogunk is ezért néz helyrehozhatatlan veszélyeknek elébe ibármely reformtevékenységnél, mert ha nincs együtt a tudományos anyag, nincs tájékozva a tudományos és szakközönség, nincs előkészítve semilyen részletprobléma — úgy csak szolgai módon, valamely idegen sajtótörvény lemásolása következhetik. S ahogy a magyar nép szabadságszerető géniuszának száz évvel ezelőtt megfelelt az 1830-as belga sajtótörvény lemásolása, ugyanoly megtiprása volna a nemzeti szellemnek, ha valamely újabb, mai — valószínűen diktatórikus ideológiából táplálkozó — sajtótörvény lemásolása következnék be. A magyar sajtótudomány és általános sajtóisme múlttal rendelkezik, különösen a legutóbbi évtized munkássága folytán. Azonban a szerteszét megjelent művek, ha többje a tudományos szempontoknak megfelel is, szétfolynak, egymást nem egészítik ki, sőt némelykor a tudományos és gyakorlati művek összeütközését is tapasztalhatjuk.26 Már intézmények is vannak, helyesebben intézmények alosztályai, amelyeket egyesíteni kellene, vagy ha ez jogi, szervezeti nehézségbe ütköznék, — úgy szakértő vezető irányítása alatt rendszeres munkaprogrammal és beosztással kell az intézetet létrehozni és a feldolgozásra váró feladatokat elvégezni. Irodalmunk múltja? Különösen a sajtótörténet kidolgozott; az első mű 1821-ben jelenik meg. Egész sor munka követi.27 Újságíró monográfiák is (Kossuth, Kemény Zsigmond, Rákosi Jenőről) napvilágot látnak.28 Az újság életéről SzomaMzy István, TápaySzabó László és mások írnak.29 Egyéb irányú munkák: a központi statisztikai hivatal adatgyűjtései, Wünscher Frigyes és Thurzó Nagy László bibliográfiái,30 továbbá két folyóirat: a Wünscher alapította (1926) Sajtó, a Thurzó Nagy által kiadott- A vidéki sajtó című folyóiratok.31 Almanachszerű a Sziklay János-Szász Menyhért szerkesztette Magyar sajtó évkönyve.32 Az elszakított területekre vonatkozóan György Lajos, Olay Ferenc, Tolnai Gábor és Kertész János tanulmányai nyújtanak adatokat."*3 Ez irodalmi vonatkozásokon túlmenően egy nagyjelentőségű tényt állapíthatunk még meg a magyar sajtótudomány köréiben: a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által alapított szegedi sajtótudományi tanszék létét, melyet Tápay-Szabó Lászió tölt be egyetemi rk. tanári minőségben. A magyar sajtótudomány műveléséhez tehát a közeledést a hivatalos hely is megtette. Befejezni rnár nem tudta, azonban az élet, a természeti szükségesség úgyis parancsolóan fogja sürgetni a Magyar Sajtótudományi Intézet felállítását. A Nemzeti Múzeumban lévő Országos Széchenyi Könyvtár folyóiratosztálya oly jellegzetes egész, oly nagy terjedelmű hirlapanyagot ölel fel s szív magába állandóan, hogy ez a könyvtár keretében maholnap — legfeljebb — jogilag, szervezetileg tartható s más helyiséget kell elhelyezésére keresni. Ez képezné a létesítendő intézet magját, természetes hirlaptárát. Kiegészítendő volna ez a szegedi egyetemen elhelyezett sajtótudományi gyüjteménynyel.3" összekapcsolható volna a központi statisztikai hivatalban folytatott adatfelvételi tevékenységgel. A hirlaptár kiegészíthető volna, illetve ennek egyik osztályát képezné a Magyar Szociográfiai Intézet, — gazdag ujságkivágat gyűjteményével, melyet állandóan gyarapít s amely különösképpen népi irányú érdeklődésével és gyűjtéseivel a részletkutatásokat elősegítheti. Lényegesnek tartanok az újonnan alakult egyetemi Kisebbségi Intézet szoros együttműködését, mely az elszakított részekre vonatkozó anyagot gyüjtené be. E struktúrába illeszkedhetne be a Sajtó c. folyóirat, mely tudományos törekvéseivel és közléseivel eddigelé csak egy kisebb kör ismereteit bővíthette. Az intézet valóban korszerű és hivatása magaslatán álló feladatot tölthetne be. Tudományos jellegével és céljaival biztosítékát nyújtaná tiszta és megbízható kutatómunkának; politikamentességével elejét vehetné minden — ma indokolt — alkotmányjogi aggálynak; feladatot teljesíthetne a külföldi sajtó állapotainak, jogszabályainak ismertetése terén; hirlaphálózatunk alapos tanulmányozásával, sajtóföldrajzi helyzetünk felvázolásával kultúrális szolgálatot tehetne; végül az elszakított területek magyar betűjének, sajtójának, kultúrájának hivatott őrállója lenne. Ezek lehetnének feladatai. Az alkotmány egyik sarktételének hű szolgálata és elszakított véreink sorskérdései, melyekről, az utóbbiakról, épp a reformvágy idején joggal idézhetjük egy memorandumnak35 kiragadott részletét: ... Magyarországnak mai helyzetében különös tekintettel kellene lennie az elvakított területen élő elnyomott és üldözött magyarság érdekeire. Amikor ma, sajnos, az elszakított területen a kisebbségi jogokat állandóan tiporja az erőszak, igen meggondolandó: helyes-e és nem a legnagyobb veszedelem-e olyan sajtójogi rendelkezéseknek a magyar Corpus Jurisba A'aló beiktatása, amelyeket ellenünk érvül használhatnak fel s amelyeknek példáján elindulva, esetleg az elszakított területeken munkálkodó és küzködő magyar sajtó ellen hozhatnak hasonló intézkedéseket, törvényes formába bujtatva azt, amit leplezetlen erőszak követ el. .. Riegler Imre dr. 1. Kédey Tivadar: A fővárosi sajtó szerepe az irodalomban. KIny a Napkelet L932 okt. szamából. 2. Thurzó Nagy László: A vidéki sajtó. 1928. Bevezetés. 8. Hlatky Endre: Széchenyi sajtópolitikai eszméi a Hitelben. Budapesti Szemle 1929. januári szám. 4. Ortutay Gyula: Székely népballadák. 11. I. 5. Tarnai János: Sajtójogi dolgozatok. 1913. 91—92. 1. 6. Ereky István: Concha Gyözö emlékezete. 1935. 28. 1. 7. Tarnai i. m. 100. 1. 8. 1790 óta az alsó tábla, 1840 óta a felső tátola tárgyalásait hivatalos kiadásban nyilvánosságra hozták. A magántudósitások cenzúra alá estek. 9. Dessewffy József gróf: Über Pressfreiheit und Bücherzensur im Ml10