Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - A reform-parlament reform-képviselőházának egy évi mérlege az "új ezredév" küszöbén

levelet nem április 30-án, hanem csak május elsején mutatták volna be, egy hónappal kevesebb »gázsit« élveztek volna, azonkívül pedig az országgyűlésnek azok a tagjai, akik az előző országgyűlésnek is tagjai voltak és 1935 február elsején teljesen törvényesen egy negyedévre előre felvették tiszteletdíjukat és lakbérüket, nem kapták volna meg 1935 áprilisára másodszor is tiszteletdíjukat és lakbérüket. A reform-országgyűlés ilyenformán kezdte munkáját, a hagyományok tökéletes tiszteletében, sziklaszilárdan állva egy UU3 és egy h2 esztendős elavult törvény alapján. így indult útjára az »új ezredévet* megalapozó reformparlament! A formalitások elintézése után megkezdődött a törvényalkotás. Az új képviselőház összetétele olyan megsemmisítő többséget biztosított a NEP reformoktól hevülő táborának, hogy a történelemírás semmiféle enyhítő körülményt nem tud majd találni, ha esetleg a törvényalkotás eredményeit mérlegelve, azt túlságosan kevésnek, vagy jelentéktelennek kénytelen minősítem. Elvégre az új ..képviselőház 245 tagjából 170, vagyis a képviselők létszámúnak 69%-a a fegyelmezett NEP zászlói alatt sorakozott a vitéz Marton Béla által szerkesztett »szolgálati szabályzat* előírásait legszigorúbban betartva. Ebben a 170 főnyi táborban mindössze 74 olyan képviselő akadt, akit esetleg az előző »átkos korszak« parlamentjének légköre megfertőzhetett, de ezek között is csak alig 25 olyan veszedelmes lény, aki talán nem tudta máról-holnapra elfelejteni, hogy ugyanabban az ülésteremben tíz és egynegyedé ven át Bethlen István grófot vallotta a többségi párt vezérének. Egy kis összehasonlítás az „átkos" múlttal Teljesen téves nyomokon indulnánk, ha a reform-országgyűlés munkáját az általa alkotott törvények száma szerint ítélnénk meg. Ezidöszerint ugyan még a harmincat sem éri el azoknak a törvénycikkeknek száma, amelyeket az új országgyűlés alkotott és kizárólag tájékoztatás céljából közöljük, vájjon Bethlen István gróf miniszterelnöksége hány törvénnyel gyarapította a magyar Corpus jurist: 1921 (első, nem teljes évben) 41 törvénycikkel 1922- ben 29 1923- ban 43 1924-ben 28 1925- ben 49 1926- ban 24 1927- ben 35 1928- ban 45 1929- ben 48 1930- ban 47 1931- ben (csak i/2 év) 31 Bethlen István gróf 1921 április közepén kezdte meg miniszterelnökségét és még ugyanabban az esztendőben 41 törvénycikkel gyarapította a magyar törvénytárat, 1932-ben több mint négy hónapig tartott a választási agitáció és így a második nemzetgyűlés ennyivel kevesdbbet dolgozhatott, mégis 29 törvényt hozott tető alá, 1926-íban szintén teljes két hónapot vett el az országgyűlési választás, de a törvényalkotás statisztikája azért nagyon kedvező, viszont Bethlen István miniszterelnökségének utolsó esztendejében úgyszólván csak öt hónap alatt, mert azután ismét választási agitációval telt el az idő, 31 törvényt alkotott >a parlament. A Bethlen-éra tehát őszesen h20 törvényt alkotott, a nagy »reformparlamenta egy év alatt alig 30-at. Az »új ezredév« reform-országgyűlése azzal kezdte munkáját, hogy törvénybe iktatta a Pázmány Péter Tudományegyetem alapításának 300. évfordulóját, aminek aktualitást a roformkormánytól tényleg teljesen fügetlenül 1635 május 13. napjának harmadik évszázados fordulója adott. De utána nyomban napirendre került a reformalkotás első darabja: a közoktatásügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat, amit három ülésnapon tárgyalt a Ház. Tekintettel arra, hogy a minisztériumok létszáma már hosszabb idő óta nem változott, sürgős törvényjavaslatra volt szükség az új iparügyi és az átkeresztelt kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumról. Ez a javaslat már a reformkormány négyesztendős munkaprogramjának egyik szerves pontja volt. Ezt a munkaprogramot ugyanis bármilyen vasúttársaságot megszégyenítő menetrendszerinti pontossággal dolgozta ki a reformkormány, de az első hetek menetrendje csak túlságosan szürke »omnibusz«-vonatokat tudott felmutatni. Az állami költségvetés már a reformkormány működése előtt, 1868 óta évenként megismétlődő tárgya volt azoknak az országgyűléseknek is, amelyek nem nevezték magukat reformországgyűlésnek. Viszont1 a ' reform-országgyűlés költségvetési vitája — a politikai élet régi, elfogulatlan beavatottjainak megfigyelése szerint — rég nem volt olyan sivár, mint 1935 május végén és június elején. A megajánlási törvényjavaslattal együtt még három hétig sem tartott ez az alapos vita. Két ülésnapon végeztek azzal a felhatalmazási törvénnyel, amit a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítására először már 1931-ben megadott a minisztériumnak a törvényhozás és amit azután évről-évre meghosszabbítottak. A reformkormány is sietve élt ezzel a lehetőséggel és megcáfolva minden reformtörekvést, a négy esztendő óta jól bevált nyomokba lépett. A légvédelmi javaslat sem váltott ki nagyobb izgalmakat. Még szürkébb volt a különböző nemzetközi egyezmények becikkelyezésének vitája, ;?.menynyiben vitát lehetett várni a nemzetközi légi fuvarozásra, vagy a légi jármüvekkel a föld színén okozott károkra, vagy a nagykorú nőkkel űzött k<íreskedés elnyomására vonatkozó nemzetközi egyezmények 'becikkelyezésének napirendre tűzésétől. Néhány szónok mégis akadt, lamidőn a Rómában kötött magyar-olasz kulturális egyezmény, a szellemi együttműködés tárgyában Varsóban aláírt magyarlengyel egyezmény és a szellemi együttműködés tárgyában Bécsben kötött magyar-osztrák egyezmény becikkelyezését kellett elintézni. Két-két ülésnapot foglalt le a közmunkák céljára állami kölcsönök felvételéről szóló javaslat és a mozgófényképek előadásában a magyar nyelv érvényesülésének biztosítását célzó törvényalkotás. Mielőtt a régi szokás szerint a reform-országgyűlés is négyhónapos nyári szünetre ment volna, még egy olyan törvényjavaslatot tárgyalt, amelynek 77. Rákóczi Ferenc kétévszázados centennáriuma adott a reformkormánytól teljesen függetlenül aktualitást: ez volt a törvényjavaslat II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékét megörökítő kétpengös ezüstérmék veréséről. 10