Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 1. szám - Ilyen ügyvédi rendtartás nem kell!

na] 2000 1' pénzbüntetésre ítéltetik. Azt hiszem, hogy ehez még csak kommentár sem kell. Ez az intézkedés nemcsak antiszociális, de megalázó is a karra! Mert ha már egy ügyvédnek kell kauciót adni, úgy ez az ügyvédi felelősséghez mérten nem lehetne 15—20.000 pengőnél kevesebb, de akkor aztán végleg megszűnnék a kari túlzsúfoltság s a megmaradó 100—150 ügyvéd nyugodtan feloszthatja maga között a munkaalkalmakat! Az ügyvédi kar már alig bírja az anyagi terheket, de most majd — „segítsünk rajta" jelszóval — ha a szegény nem tudja befizetni a tagdíját, akkor előbb jogait veszti, azután egy év alatt törlik a névsorból is. Szóval állásvesztés jár azért, mert a nyugdíjintézetnek kevés a háza! Odajutunk tehát, hogy ahoz, hogy valaki ügyvéd lehessen és maradhasson, egyrészt a kormányt támogató politikát kell folytatnia, másrészt pedig már előre is oly vagyonosnak kell lennie, hogy az ügyvédeskedést csak „mellékfoglalkozásnak" tekinthesse! Arra van intézkedés, hogyha az ügyvéd nem fizeti a tagdíját, akkor kizárják a kamarából, ha a fél pénzét nem adja ki. akkor meg sikkasztásért bezárják, de ha az ügyfél késedelmeskedik az ügyvédje helyett felvett költségeket átadni, akkor legfeljebb — újabb kiadással — az ügyvéd perelhet. Az egyenlő jogoknak a legszebb példája pedig az lesz, hogy a ..tagdíj minden tagra egyenlő". Büszke lehet majd az az ismeretlen Kis Péter, hogy ő mindjárt annyit fizethet, mint akármelyik kegyelmes kollegája, Az ügyvéd köteles nyugtát adni. de arról nincs intézkedés, hogy az illetékmentes legyen, s így ha a fél nem hajlandó ezt fizetni, akkor inkább a magaméból viselhetem, hogy fegyelmit ne kapjak! Ezentúl — a kormány jóvoltából — az ügyvédek elegánsabban fognak lakni, mert bár egy nőtlen államtitkár lakhatik egy egyszobás garzon lakásban, egy fiatal ügyvéd azonban csak akkor és addig lehet kamarai tag, amíg két főbérleti szobája van! Még szerencse, hogy a lakbérhátralékért nem jár szintén törlés. Kifejezetten hiányzik a tervezetből a régi rendtartásban biztosított ügyvédi szólásszabadság jósa. Ezentúl az ügyvéd a vádlottak padjára kerülhet azért, amit ügyfele érdekében a bíróság előtt mond. Minden perben az igazságért való küzdelmet fogja az gátolni, de különösen mit jelent majd politikai és sajtóperekben. De bizonytalanságot ad a kormány arról is. hogy a „reformnemzedék" szerepléséből elég volt neki., mert míg 30 éves koromban lehetek országgyűlési képviselő, miniszter, egyetemi tanár, addig ügyvédi kamarai tisztségre, kisgyíílésj. vagy bizottsági tagnak 37 éves korom előtt nem választhatnak meg! Tényleg kár, hogy a tervezetnek a jogi indokolása ismeretlen! Túlhaladná egy cikk keretét, ha arra a sok-sok szép ajándékra, amit a kormány az ügyvédek támogatására adni kíván, mind elmondanánk dicsérő himnuszunkat, s így most már csak egy pár olyan kérdésre szeretnék rámutatni, melyeknek megoldása — véleményem szerint — többet segítene a karon, mint az egész tervezet. Ma már az ügyvédek egy nagy része mellék-, sőt mondhatnám főfoglalkozásként más mesterséget is űz. Az egyik pénzügynök, a másik állást közvetít, a harmadik szénkereskedő és nagyon sok — s ez a legkétségbeejtőbb — állami vagy közületi nyugdíjas! Az összeférhetetlenség kérdésének a teljes tisztává*// és tökéletes végrehajtása nagyon sokat segítene! Csak egy példát: ha az a nyugalmazott köztisztviselő kamarai tagsági ideje alatt a nyugdíját a kamara nyugdíjintézetének kellene, hogy átadja, akkor bizonyára csökkenne ez a „tisztességtelen versny." De baj van a fegyelmi bíráskodás körül is! Én nem a felvételt nehezíteném meg, hanem a karban való tnegmaradhatást ellenőrizném drákói szigorral! Addig, amíg egy 200—300 pengős fegyelmi büntetés már a legsúlyosabbak közé számít, addig valóban nem vájhatjuk az erkölcsi nívó javulását! A képzelhető legszigorúbb bíráskodássá] irtanám ki az oda nem valókat, nem pedig mini a jelenlegi gyakorlat is mutatja — ha egy ügyvéd legalább is nem hamisít váltót, akkor „szép szóval való dorgálás", esetleg pár pengős pénzbüntetéssel el van intézve az, amiért egy katonatiszt a rangját vesztené. Továbbá a legsúlyosabb ítélettel torolnám meg, ha egy ügyvéd ingyen munkát vállal, vagy a megállapítandó minimumnál kevesebbet elfogad! Szándékosan kerültem, hogy külföldi példákat hozzak fel, de itt mégis meg kell említenem, hogy Svájcban, Xémetországban a pátensét vesztheti az az ügyvéd, kiről kiderül, hogy az irányadó minimális díjszabásnál kevesebbet kért volna. A most elmondottak pedig mind azt mutatják, hogy ha igaz az, hogy az ügyvédi karon segíteni kell — már pedig így van —, akkor nem ezen a címen becsempészni kívánt jogfosztó tervezetre, hanem — a régi rendtartás és törvények fokozottabb végrehajtása mellett — első sorban a kar nívójának emelésére és a közmorál tisztává tételére van szükség, mert addig, amíg a közéletben az atyafiság, a „nexus" fontosabb lesz, mint a jogi tudás, addig kár az ügyvédi kart is reformálni, mert lassan úgyis feleslegessé fog válni! oroszi Marton György dr. Egyesület ? ! A Statisztikai Hivatal összeállította a csonkaországi egyesületek adatait, amely szerint Magyarországon az egyesületek száma: 14-365. Ebből csak Budapesten: 2236 van. Taglétszámuk: 1,377417. Bevételeik: 59,762,514 pengő. Vidéken az egyesületek száma: 12.129. Taglétszámuk: 1,610.742. Bevételeik: 23,471.557 pengő. Egyesületi bevételek tehát 83 millió pengőn felül vannak. Férfi, mint- egyesületi tag: 2,383.491. Nő, mint egyesületi tag: 562.090. Jogi személy, mint egyesületi tag: 52.578. A cseh kisebbségi intézet 1934. évről szóló beszámolójában közli: 12.000 cseh szervezeti 7. egyesületet, iskolát, heti és havi folyóiratot Imi nyilván az intézet a külföldön. 125.000 cseh koronát fordított támogatásukra. Az intézet bevétele 350.000, kiadása 325.000 cseh korona. Az intézetnek önálló lapja „Krajan" címmel jelenik meg. 14