Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1915 (6. évfolyam, 42. szám)

1915 / 42. szám - Feladataink az új perjogban. Írta: Grecsák Károly, m. kir. kuriai tanácselnök

VI. évfolyam. Budapest, 1915 január 22. 42. szám. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI IÍS ÜGYÉSZI EGYESÜLET FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. LÁNYI MÁRTÓ X AZ EGYESÜLET TITKÁBA HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE KIADÓTULAJDONOS AZ ORSZ. RIRÓI ÉS ÜGYÉSZI EGYKSÜLET Szerkesztőbizottság : dr. SCHUSTER RUDOLF a magyar királyi szabadalmi hivatal elnöke, dr. DEGRÉ M.KLÓS curiai biró, a budapesti központi királyi járásbíróság vezetője, dr. NIETSCHE GYŐZŐ budapesti királyi Ítélőtáblai biró. dr. MENÜELEMi LÁSZLÓ a magyar királyi Curia titkára, dr. LÁNYI MÁRTON királyi törvényszéki biró, szerkesztő. Szerkesztőség : I. Ráth György-u. 20. sz. Kiadóhivatal:IV. Egyetem-utcza 4. az. Meg jelen évenkint legalább tízszer. Előfizetési dij : Egész évre 4 korona. Az egyesület tagjainak ingyen jár OLVASÓINKHOZ. Egyesületi életünk tökéletesbítésénél nagy jelentőségű annak a közvetlen érintkezésnek lehető fokozása, mely az összes tagok közölt állandó kapcsot létesítve, mindannyiunkat egységes egészszé forraszt össze. Ennek az egybe!orrasztásnak és egységesítésnek kétségen kívül egjik tényezője Hivatalos Értesítőnk, melynek révén a bírói és ügyészi kar kebelében történő közös- érdekű eseményekről tudomást szerezhetünk. Természetes, hogy Hivatalos Értesítőnk akkor áll csak hivatása magaslatán, ha nemcsak szorosan vett egyesületi belügyek közlésére szorítkozik, hanem ha egyszersmind mindazoknak a kérdéseknek részletes tárgyalását felöleli, melyek a bírói és ügyészi kart, mint ilyent, érintik. Szükségesnek látjuk tehát, hogy a bírói és ügyészi szervezet kérdései, a bírói és ügyészi testület anyagi és erkölcsi kari érdekei előmozdítására szükséges minden eszme, kérdés, mozgalom a felmerülő szükséghez mért részletességgel lapunk hasábjain megbeszélés tárgyául szolgáljanak. Ennek a bírói és ügyészi kar Iradiczióihoz méltó nagy munkának megvalósításánál munkába szólítjuk egyesületünk minden egyes tagját és jogos reménynyel számítunk arra a nagy intellektuális erő támogatására, a melyet a bírói, ügyészi és jegyzői kar reprezentál. A mostani válságos nagy idők, a melyek máris megmutatják, hogy a fáradságos munkához és kitartó küzdelemhez szokott és arra hivatott nemzetek fogják győzelmesen a kulturális munka folytathatását lehetővé tevő békét bosszú időkre biztosítani, — a bírói és ügyészi kart is joggal arra a gondolatra bírhatják, hogy kari érdekeinek és ennek folytán az igazságszolgáltatás tökéletesbítése iránti törekvésnek komoly munkával való előmozdítása az anyagi és erkölcsi bírói lüggetlenség minél tökéletesebb kivívását és biztosítását eredményezi. A bírói és ügyészi kar eddig csak az egyesület közgyűlésén és oszlályülésein, esetleg a kormányhoz intézett előterjesztésekben foglalkozott azoknak a kérdéseknek mikénti megoldásával, a melyek nemcsak kari, hanem egyszersmind országos igazságszolgáltatási érdekeket váltottak valóra. Ez azonban nem elegendő ! Egészen természetes és jogos immár az a kívánság, hogy minden testület léte vagy nem léte, boldogulása vagy bukása, nem harmadik idegenek véleménye, hanem a kari vélemény és érdek szem előtt tartásával nyerjen megoldást. Ehhez azo ban a kari érdeklődés állandó nyilvántartása szükséges. Ezért határoztuk el Hivatalos Értesítőnk átalakítását és a felmerülő kérdések napirenden tartását. Szóljunk hozzá tehát mindazokhoz a kérdésekhez, a melyek a bírói és ügyészi szervezet minden egyes kérdésére, vagy a kari érdekekre vonatkoznak. Ez a hozzászólás történhelik vagy czikk, vagy egyes megjeg\zések formájában. Szerkesztőségünk az e czélra alakult szerkesztő-bizottság közreműködésével, melynek tagjai dr. Schuster Rudolf, dr. Degré Miklós, dr. Nietsche Győző, dr. Mendelényi László és dr. Lányi Márton, — a hozzá beérkező czikkeket. megjegyzéseket és egyéb észrevételeket, a mennyiben szükséges, a lap keretéhez mérten fel- vagy átdolgozza, azokat csoportosítja, egységesíti, — az egyes kérdések tárgyalását a megvitatandó pontozaiok közzétételével lehetővé teszi és így módot és alkalmat ad arra, hogy összes kartársaink a lap szellemi munkájában tevékenven részt vehessenek. Minden kartársnak mindennapi gyakorlatában a kontrovers kérdések egész tömege merül fel, ha ezek pár sor utján . J x„..„l,nr. inínol- máris értékes anyaggal fogunk rendelkezni. Egyes, különösen fontos kérdések tárgyalására, az erre vonatkozó czikkek megírására külön fogjuk kartársainkat felkérni. Kérjük a szerkesztőségünket illető összes anyagot lapunk szerkesztőjének czímére (I.. Ráth György-utcza 18.) beküldeni. A lentiekben vázolt keretben most először jelenik meg lapunk. Az új polgári perrendtartás életbelépése adta meg erre a kedvező alkalmat. Karlársaink ügyszeretetében és lelkesedésében bízva, abban a biztos tudatban kezdjük meg lapunk újabb korszakát, hogy ezzel a bírói és ügyészi kar és az igazságszolgáltatás vitális érdekei csak nyerhetnek. Dr. Lányi Mórion szerkesztő. ^ Feladataink az új perjogban. Irta : Grecsák Károly, m. kir. kúriai tanácselnök. Ez év első napjával a jogszolgáltatás egy új korszakába léptünk. Az írásbeliség fülledt levegőjű tárgyaló termeiből átléptünk a szóbeliség szellős csarnokaiba. Elhagyva a régi magyar perjognak azt az elavult felfogását, a mely az igazság felderítésében a bírót kötötte azokhoz, a miket a felek jónak láttak a perbeszédekben írásban előterjeszteni, az új perjognak most megnyílt modern korszakában a feleknek a peranyag feletti rendelkezési jogának érintetlenül hagyásával, a bíró kezébe van letéve a pervezetés joga abból a czélból, hogy a polgári perben az anyagi igazságot érvéin re juttassa. A szóbeliség és közvetlenség emez új korszakában három nagy feladatra akarom különösen az én bírótársaim figyelmét felhívni, a melyeknek helyes megoldása egyik nagy garaneziája az új perjogi szabályok zavartalan alkalmazásának. Az első, a legfontosabb feladatunk mindenesetre az, hogy a törvényben biztosított pervezetési jogunk gyakorlásában kerüljük mindazt, a mi a felek rendelkezési jogával és a tárgyalási elvekkel ellentétben van. Tartsuk szigorúan szem előtt, hogy a felek cselekvési szabadságát csakis azokban a szűk keretekben korlátozhatjuk, a melyeket e részben az új perrendtartás szabályai felállítanak. A Pp. 271. §-ában a többek között biztosított azt a jogot, hogy a bíróság, a mennyiben véleményének megalkotásához szükségesnek látja, bizonyításfelvételt és tudakozódásokat hivatalból is foganatosíthat, és a 273. §-ban foglalt azt a jogot, hogy a bíróság a tényállítás valóságára vagy valótlanságára a tárgyalás egyéb körülményeiből is következtetést vonhat, valamint a 288. §-nak azt a szabályát, hogy a bíróság a tényállás felderítése végett hivatalból is rendelhet tanúkihallgatást, mindezeket nem szabad akként értelmeznünk, hogy az új perjogban a bíró korlátlanul meghatározhatja a felek cselekvését, esetleg oly magánjogi viszony iránt is, melyet egyik fél sem kért, és oly bizonyító tények alapján, melyeket egyik fél sem hozott fel; és a bírónak az új perjogban biztosított kérdezési joga is nem akarja érinteni a felek rendelkezési jogát, hanem épen a tárgyalási elvnek kifejtésére szolgál és mint a bírói pervezetésnek segédeszköze csak alkalmat ad arra, hogy a fél tényeket és bizonyítékokat felhozzon. A felek igazmondását kötelező 222. §. is pedig csak azt czélozza, hogy az anyagi igazság felderítése a felek által rosszhiszeműleg meg ne akadályoztassék, és azért csakis azt a felet vagy a képviselőjét rendeli hatszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal, még pedig imperative megbüntetni, a ki jobb tudomása ellenére az ügyre tartozó oly tényt állít, a mely nyilvánvaló-