Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1914 (5. évfolyam, 30-41. szám)

1914 / 40. szám

31S Természetbeni adományok kórházunk részére. Ujabban természetbeni adományokkal kórházunkat a következők támogatták : Dr. S/őke Gyuláné, Orsz. hads. bizottság bonv. ministerium, Adolf Sebestyén, • dr. Hallai Károlyné, dr. (ilatz Ede, Keleti J., Reithoffer gummiárú üzlet, Barlha István, dr. Lallossevits Jánosné, Horkay Sándorné, Fleissner Alfréd .(Mödling Bécs mellett), Csopey Dénesné, Fischér Péter és társa, dr. Keleti és Murányi vegyigyár, Traeger Zsigmondné, Gsató Zsigmond. Koós Emil, Vollgruber Alajosné. ilj. Bernardl Győzőné, Endes Miklós, dr. Párvy Arvéd. Bevomill kartársaink. Lapunk múltkori számában leikértük osztályainkat, hogy közöljék bevonult kartársaink jegyzékéi. Eddig a következő adatokai nyertük : Balassagyarmati törvényszék területe: Dr. Székely Miksa, Bakos Ádám, Kiss Lajos kir. tszéki bírák; Sándor Arnold. Lehoczky Arthur, Dianovszky Vilmos kir. járásbirák; Nagy Lajos kir. albiró, dr. Kovács Lajos kir. ügyész; dr. Petiik Zoltán. Kurucz (iynla kir. tszéki jegyzők ; dr. Bajcsi Imre jbirósági jegyző. Hraxatoris Sándor jbirósági joggyakornok. Beszterczebányai törvényszék területe: Petrás Mihály járásbíró ; dr. Rosenauer Béla. dr. Takácsy Ákos, dr. Fritz Géza jegyzők ; Tamáskovics Jenő. Pataky Bezső joggyakornokok. Brassói törvényszék területe: Elekes Andor, dr. Dienes Gyula tszéki bírák ; dr. ülömösy Zoltán, Flórián János, Oláh Béla, Fejér Gyula, Felszeghy János járásbirák; Horváth Dezső albiró; Silvester Andor alügyész; dr. Vilályos Gábor tszéki jegyző; dr. Tódor János, dr. Román János járasbirósági jegyzők ; dr. Janoia Béla joggyakornok. Budapesti kir. törvényszék és központi járásbíróság területe: dr. Penkala János, Uzonyi Imre, dr. Lés/.ay Árpád, dr. Navora László, dr. Bóka Zoltán, dr. Sehwartz Tibor, dr. Zsoldos Zsigmond, dr. Tolnay Iván. dr. Szeleczky Béla. dr. KráI Miklós, dr. Jakablalvay Zoltán, dr. Tatics Péter, dr. Zsédely István, dr. Oblatt Samu, Fekete Jenő. dr. Tólhfalussy Ödön, dr. Móritz Ernő, dr. Hajdú György, dr. Weidinger Géza. dr. Lőw Tibor, dr. Tbébusz ALidár, dr. Szirmay István, dr. Szmetán László, dr. Perényi Jenő, dr. Szitár Ferencz, Szieberth Bertalan, dr. Hanskarl Sándor, Finger Oszkár, Tolnai Iván, dr. Brand Arnold, dr. Lábán János. dr. Holhauser Imre, dr. Meszlény Imre, dr. Selcz Gyula, dr. Kuzmieh Gyula, dr. Torday Géza János, dr. Csepinszky Pál, dr. Paksy Jenő, dr. Újhelyi Tibor, dr. Biró Sándor, dr. Várdai István, dr. Messik Lajos, dr. Tellyesniczky László, dr. Dettrich Árpád. dr. Schönwitzky Bertalan, dr. Jónás Sámuel, dr. (iái László, dr. Zubovich Artúr, dr. Czermann András, dr. Bolla Bezső, dr. Barakovils László, dr. Gromann Zsigmond, Kernstock Kornél, dr. Mihályi György, dr. Liber József, dr. Tarczai Tivadar. Grenczer (iyula. Vörös Antal, dr. Túry Dénes, dr. Szűcs Bél», dr. Kuncze Lajos, dr. Nouvier Károly, dr. Szenes Oszkár György, dr. Virágh Zsigmond, dr. Pecbtol Jakab, Forster (iyörgy, Ehrlich Károly, Sztehlik Károly, Klemm János, dr. Haviár Ferencz, dr. Jánossy Dénes, dr. Farkas Miklós, Kirch Ödön, dr. Gere László, Csikmák Lajos bírák, jegyzők és joggyakornokok. Lugosi törvényszék területe: Pottyondy Géza kir. táblabíró; dr. Zsembery Tivadar, Hajós Imre, Bolh Péter tszéki bírák : dr. Bácz Kálmán, dr. Nóvák Jenő. Jankovits Tibor, Domby Kálmán járásbirák; dr. Fersch Gyula, dr. Csizmazia József, dr. Bezei Fabius törvényszéki jegyzők, dr. Voinich Guidó, dr. Erdősi Elemér járasbirósági jegyzők ; dr. Fernbacb Zoltán joggyakornok. Szegedi kir. járásbíróság területe: Bay Bertalan, Gömöry Andor, dr. Schulek Teofil, dr. Lehóczky Károly bírák; dr. Tepliczky Árpád, dr. Lugossy Ferencz, Tóth Béla jegyzők. KÜLFÖLD ÉS A HÁBOKÍJ. Az igazságszolgáltatás és a háború. Deuksche Richterzeitung 1914. évi 16/17. számából. Kivonal dr. liartsch czikkéből.) A háborút kisérő legszebb jelenségekhez tartozik az otthonmaradottak áldozatkészsége. A mit nélkülözhetnek, azt bőségesen ajándékozzák. Nők ékszereiket, gyermekek perselyeiket, tudósok és udvari tisztviselők ellenséges udvaroktól kapott rendjeleiket ajánlják fel a haza oltárára. Ezen közvetlen áldozatkészségnek a nép-, a közakarat megnyilvánulásának idealizmusa magasan fölötte áll tényleges hasznának, mert a maga egészében sem elég még egy napi inség fedezésére sem. Évtizedek tervszerű munkájára és az állandó közgazdasági lerbek ügyes felosztására volt szükség, hogy a végleges eredményt elérjük, nem is szólva a katonai tevékenységről, 6—7 millió ember számára felhalmozott élelmiszerről és hadi kincsekről. Csodálattal tekintünk a hadvezetőség munkájára. Messze elmarad mögötte népünk közgazdasági elete, t. i. a meglévő javak jogi és tényleges felosztása. Ez természetesen nem befolyásolhatja a bad|áratot,' szerencsére, mert be kell ismernünk, hogy sokkal kevésbbé pontos, mint az egyéb hadi felkészültség. Első sorban hiányzik hozzá a tapasztalat Először, a mióta áll a világ, küzd egymás ellen négy kulinrállam, melyeknek közgazdasága hitelen alapszik. Országok, melyekben a leggazdagabbaknak van a legnagyobb adósságuk s a népnek csak legkisebb hányada él a saját földjén, úgy hogy ez a resz csak annyiban szenved, a mennyiben a csatatér ezen földön \onul át. Ilyen körülmények között a jogi és közgazdasági viszonyokat nagyon megvállozlalhatja egy hosszas hadjárat, még ha dicsőséges, győztes is. Ily hadjáratnak következményét képezi a gazdasági és jogviszonyok eltolódása. Itt vár úgy a közigazgalásra, mint az igazságszolgáltatásra szép és nehéz feladat, még pedig nemcsak a háború tartama alatt, hanem még hosszú ideig a háború befejezése után, hogy a megváltozott viszonyok káros hatásai enyhíttessenek. Az igazságszolgáltatás feladatát képezi a hadiállapot folytán hozóit törvények és rendeletek helyes alkalmazása is. Különös gond fordítandó ama rendelkezésre, mely szerint a biró az Ítéletben elrendelheti, hogy bizonyos jogkövetkezmények — lakáskiürítés, tőke esedékessége, stb. — ne álljanak be. Ez által el lesz érve. hogy nem keletkezhetnek már mindjárt a háború első hónapjaiban tűrhetetlen nehéz állapotok. Továbbá nagyfontosságú lehet az üzleteknek csőd kikerülése okából felügyelet alá helyezése, ha a közönség bizalommal lesz a biró irányában. Sajnos, abban az irányban nem mutatkozik nagy hajlandóság aziránt, hogy a bírót a közönség a gazdasági viszonyai felől felvilágosítsa, nincs hozzá szokva, hogy ezen a téren a bírónál tanácsot és segítséget keressen. Lényeges lesz az is, hogy a bíróság végrehajtási ügyekben az í adós kérelmére három hónapig terjedhető halasztást adhat. A per1 költségek tekintetében szintén halasztás adható, sőt ezek egészen megszüntethetők. Az összes kivételes törvényekről örömmel kell üdvözölni azt, hogy a birói mérlegelésnek tág tér van engedve. Túlvérmes reményeket ugyan nem szabad táplálni, mindamellett sikerülni fog a bíróságoknak némi eredményt fölmutatni. Társas bíróságoknál különös figyelem fordítandó a pernek egyezségi befejezésére Nagyon áldásos lehet az ügyvédeknek perenkívüli tevékenysége, mint tanácsadóknak és bizalmi embereknek. Az összes a bíróságok elé vitt ügyeknek mint 95%-ban a járásbiró lesz a nép tanácsadója. Mindenütt, a hol a járásbiró bírja a nép bizalmát, az illetőkkel való beható tárgyalás útján szé|> eredj ményeket log lölmutatni s személyes,, közvetlen érintkezésre lektetendő a fősúly. Ha az a rendkívül nehéz feladat sikerülne, hogy az adóstól csak annyi vonassék el, a mennyit teljesíthet, a nélkül, hogy szükségbe kerül jön, másfelől a hitelezőt visszatartani a'tól, hogy a jóindulatú, fizetni hajlandó, de ez idő szerint szegény adóssal szemben túlszigorúan eljárjon — akkor megvan az előfeltétele annak, hogy a telek bizalommal fordulnak a bíróhoz, ki előtt gazdasági viszonyaikat feltárják. Ilyen esetben az a biró. ki kerületének bér-és gazdasági viszonyait ismeri, szép eredményeket fog elérni. Igaz, hogy ennél a működésnél nagy akadályként jelentkezik az az elterjedt és a sajtó által sem eléggé megezáfolt hír, hogy háború idején a szegény ember úgyszólván nem is köteles fizetni. Elterjesztendő lenne az, hogy a hadbavonullak ellen ugyan nem lehet fellépni, de kötelmük még ezeknek sem szűnik meg. Szabályokat minden egyes esetre felállítani nem lehet, általában véve különben nem kell egyébnek történnie, mint a mi egyezségileg amúgy is naponta történik; a hitelező engedékenységét és az adós részére kedvező fizetési módozatokat kell kérni. A nagy áldozatkészségnél és hazafiságnál fogva úgy a hitelezők, mint az adósok készek lesznek a nagy időkben kötelességeiket teljesíteni, így a biró törekvését és működését siker fogja koronázni. Az osztrák birói egyesület (Vereinigung der österr. Richter) f. é. deczember 8 án d. e. VslO órakor tartja közgyűlését a bécsi büntető törvényszék esküdtszéki termében; tárgysorozata: Folyó ügyek. FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.