Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1912 (3. évfolyam, 22-25. szám)

1912 / 24. szám

228 hiányaira és az esküdtbíróság összeállításának módjára vezetendők vissza. 4. Nem ajánlatos a laikus elemnek Schöffen bíróságok létesítése által, illetve az esküdtbiróságoknak ez általi helyettesítése állal, kiterjesztése a büntető igazságszolgáltatásban, ezek meglassítják és bizonytalanná teszik az igazságszolgáltatást, a nélkül, hogy javítanák és különösen a bíróságok oly nyilatkozattételeit eredményezik, a melyek a tudományos kritikát nem állják ki és mégis a bíróság felelőssége fennforog. Ugyanez nap kerül előadásra a biró helyzete a polgári perben, előadó Dr. Wehh Albert wieni Laudesgerichtsrat. Eszmemenete: 1. Az igazi szóbeli és közvetlen perrendtartás első követelménye a felek akaratának kiküszöbölése a határnapok kérdésében. 2. A tárgyalást a bírónak kell előkészíteni a tárgyalási és bizonyítási anyag torrásainak megjelölésével. 3. A bírónak leiadata a tárgyalást tudatos pervezetéssel irányítani és ezáltal a tárgyalás teljességére és a vitapontok fikszirozására törekedni. Különösen nagy fontossága van pertechnikai szempontból a pervezetési eszközök helyes alkalmazásának, a tárgyalás egységesítésének, illetve szétválasztásának. 4. A bizonyítás felvételt a tárgyaló biró a tárgyalás keretében maga előtt vegye fel. 5. A bizonyítékok szabad mérlegelése a bizonyítás fölvétele előtt nem alkalmazható. Ugyanez nap tart előadást a gondnoksági ügyekről Dr. Hauke József wieni Landesgerichtsrat. Tételei: 1. A gondnokság tartozzék a bíróságok hatáskörébe. 2. A bíróságok, mint gondnoksági hatóságok mentesítendők, a gondnok feladatai közé tartozó teendők alól. 3. A gondnoksági ügyek egyrészt a közigazgatás, másrészt a biróság hatáskörébe tartoznak és megfelelő segédszemélyzettel bonyolítandók le. 4. A gondnoksági ügyek elintézésénél a biró jogosítva legyen olyan intézmények fölött rendelkezni, a melyek őt a gyors és helyes informatióval ellátják. Az eljárás szóbeli és lehetőleg forma nélküli legyen. Kedden d. e. 9 órakor tárgyaltatik a biró helyzetének kérdése a jogállamban. Előadó Dr. Engel Frigyes salzburgi Landesgerichtsrat. Alaptételei: 1. A bírónak mostani helyzete nem felel meg annak az állapotnak, a mely a jogállamban általa betöltendő. 2. A biró helyzete javításra szorul: a) a bírói állás anyagi jogi körülhatárolásával, a mely mellett a biró mentesítendő a közigazgatási teendőktől; b) jogi és anyagi biztosításával a birói álláshoz méltó módon. 3. A birói kérdéseket tárgyaló rendelkezések bírósági szervezeti törvényekben foglalandók össze. Mindkét nap az ülések a bécsi tud. egyetem kis ünnepi üléstermében tartatnak meg, kezdetük d. e. 9 órakor."Szeptember 1-én 12 órától 2 óráig az Alipilsenelzer Bierhalle (Wien IX., Wehringerstrasse 1. náchts der Votivkirche)-ben asztalok vannak a birák részére rezerválva. Szept. 3-án d. u. 2 órakor együttes ebéd lesz a Riedhof fehér termében (Wien VIII., Schlüsselgasse 14.). Bővebb felvilágosításokat ad a Vereinigung der Österreichischen Richter (Wien IX., Wehringer gürtel 118.). K özgy ülésünk. Egyesületünk ez évi- rendes közgyűlését Nagyváradon tartja és pedig 1912 október hó 6-án (vasárnap). Erről az összes osztályokat értesítjük és felhívjuk, hogy kiküldötteiket megválasztani, azok nevét egyesületünk tiikári hivatalával és a nagyváradi osztálylyal közölni szíveskedjenek. Utal az igazgatóság alapszabályaink 28. §-ának ama rendelkezésére, hogy az osztályok esetleges indítványai, a közgyűlésen csak akkor tárgyalhatók, — ha azok azt legalább 15 napot megelőzően leltek bejelentve. Közgyűlésünk napirendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főlitkiri jelentés az egyesület 1911—1912 évi. működéséről. 3. A pénztáros jelentése a lefolyt esztendő pénzügyi eredményéről. 4. Számvizsgáló-bizottság jelentése. 5. Főtitkár és számvizsgáló-bizottság választása. 6. Jövő évi tagsági díj megszabása. 7. A jövő év költségvetésének megállapítása. 8. Az egyesületi vagyonmérleg. 9. A jövő évi közgyűlés helyének meghatározása. 10. Esetleges indítványok. Tagdíj. Felhívjuk tagtársainkat, hogy 1912. évi tagdíjaikat a nekik megküldött postatakarékpénztári befizetési lap segélyével sürgősen fizessék le. Tagdíjhátralékok kimutatása. Felhívjuk a beszlerezebányai, gyulafehérvári és kolozsvári osztályokat, hogy a tagsági hátralékokról és a tagok létszámáról szóló kimutatásaikat központi pénztárunknak haladék nélkül küldjék be. Sürgős előterjesztésünk az igazságügyminiszter úrhoz. Nagyméltóságú Miniszter Úr! I. Egyesületünk ügy Nagyméllóságodhoz, mint Nagyméltóságod elődeihez több ízben a részletekre kiterjedő az adatok egész tömegével ellátott beadványokban vázolta a magyarországi bírósági, jegyzői és joggyakornoki kar előlépésének mostohaságát. Rámutattunk arra, hogy a tisztviselői pályának nincsen egyetlenegy olyan ága sem, a hol átlagos 12 évi szolgálat melleit azzal a képzettséggel, a mely ezidőszerint az országban a legmagasabb, a tisztviselők a X. fizetési osztályban enerválva, megőszülve várják, hogy tulajdonképen pályájuknak leekezdetére eljussanak és birói kinevezésüket elnyerhessék. Rámutattunk arra, hogy a jövendő birói kar erkölcsi és szellemi színvonala kétségtelenül megsínyli azt, ha abba olyan korban, elkeseredetten, munkakedvüket, energiájukat, a jövőben való birodalmukat elveszítve jutnak bele az emberek, a mikor más pályán már a jól megérdemelt munka után szép állásban megállapodva tölthetik napjaikat. Mindezen előterjesztésünk daczára mindezideig nem történt semmi olyen intézkedés, a mely a bírósági jegjzők és joggyakornokok helyzetét csak aránylag is javítáná. Ujabban az ország minden részében mozgalom indult meg, hogy erélyesen követeljék immár eddigi kérelmeik megvalósítását. Egyesületünk fél attól, hogy ez a kérdés átlépi a tisztviselői mozgalmak rendes keretét és szocziális kérdéssé alakul. A fiatal generáczió elkeseredése és nyugtalankodása mélyen indokolt. Egyesületünk közgyűlései több ízben foglalkoztak ezzel a kérdéssel és kimondották, hogy a jegyzői kérdés a legsürgősebben megoldandók egyike. Újból kérjük Nagyméltóságodat eddig tett előterjesztéseinknek megfelelően, méltóztassék az 1908. évi VI. t.-cz. megokolásában kifejtettek megvalósításával az albirói és alügyészi állások végképeni megszüntetésével a megüresedő IX. fizetési osztályba kinevezni azokat i a bírósági jegyzőket, a kik képesítésüknél és koruknál fogva a birói, illetve ügyészi állásokra kinevezhetők, a kik erre a kinevezésre j minősítésüknél fogva is méltóak, a kik azután a megfelelő üresedéshez képest a VIII. fizetési osztályba kerülnének. A X. fizetési osztályba azokat a jegvzőket kellene sorolni, j a kiknek van ugyan birói képesítésük, de a kik akár a törvénves kor hiányából, akár minősítésük okánál fogva birói, illetve ügyésri állásokra még nem nevezhetők ki. Ebbe" az osztályba jutnának