Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 20. szám - Dr. Nagy Dezső előadása a biró és az ügyvéd közötti érintkezésről - A biró és ügyvéd viszonya

173 megkívánta tó színvonalunk nem fenntartására, de leszállítására és ezzel bántó helyzetek és személyes kellemetlenségek előállására adhat okot, ha nem is gyakori, de mégis többször előforduló esetekben: az a biró, a ki nem készül el a tárgyalásra és készülellenségét, azonfelül, hogy a per előbbrcvitelét gátolja, hivatali hatalmának és helyzetének fitoktató előtérbe tolásával leplezi; avagy az ügyvéd, a ki nem ismeri a per letárgyalt anyagát és a harmadik tárgyaláson sem tudván azt, a mit az ügy átvételekor a legelső kérdéssel tisztáznia kellett volna, készülellenségét nyilvánvaló ürügyekkel palástolja ; avagy a biró, a ki vismajor esetén kivül is, eminens hivatali kötelessége súlyos megsértésével, a kitűzőit határidőben, a melyre való pontos megjelenésre pedig a feleket súlyos következmények terhével kényszeríti, maga nem jelenik meg pontosan és a helyett, hogy késedelmét férfiasan mentené, hatalmi eszközeivel visszaélve akarja elfojtani a jogos megütközés hangját; avagy az ügyvéd, a ki követel, mielőtt kérést adott volna elő és mielőtt azt megtagadta volna a biró; avagy a biró, a ki a feltétlenül jogos, tehát teljesítendő kérelem megadásakor is a kegyes adakozó szerepében tetszeleg; avagy a biró, a ki nem értékeli és nem értékelvén nem becsüli meg az ügyvéd munkáját; avagy az ügyvéd, a ki érvek és törvény helyett erőszakos fellépéssel akarja elérni vélt igazát, vagy a ki, bár jóhiszeműen, de egy juris peritusnál alig megengedhető módon és a legkényelmesebb általánosságban közelebbi megjelölés nélkül, de annál fölényesebben hivatkozik a törvényre, a melyet azonban a corpus juris 35 kötelében hiába keresne bárki, vagy állandónak kijelentett olyan birói gyakorlatra, a melynek szép számú gyűjteményeink egyikében sincs nyoma vagy a melynek összes alapja egy véletlenül meg nem appellált első bírósági határozat; avagy a biró, a ki az ügyfél cselekményeinek vagy mulasztásának minden ódiumát tüntetően az ügyvédre hárítja, habár annak megelőzése az ügyvédnek nem is állott módjában; avagy az ügyvéd, a ki a birtok fogalmának is súlyos összezavarásával, úgy rendelkeznék a biró kezében lévő iratokkal, mint az ő kizárólagos tulajdonával; avagy az ügyvéd, a kinek minden kifogása pergátló, de nem a sommás törvény 27. §-ának, hanem a szónak grammatikai értelmében és a kinek érdemi előterjesztése minden, csak nem érdem előadva azt az absolut tekintélynek souverain hangján a biró előtt, a kinek a bírói székben tisztességgel eltöltött éveinek száma több, mint az ő élei éveinek és a pereinek a száma együttvéve; avagy a biró és az ügyvéd, a ki nem respektálja a magasabb rendű közhivatali érintkezésben azoknak a társadalmi szabályoknak a minimumát sem, a melyeknek telje a magánérintkezésben elelengedheletlen. Nem folytatom tovább — talán ki is merítettem — bár kimerítettem volna — a képek bcmulatását és befejezem akaratlanul hosszúra nyúlt előadásomat, tisztelt Együttes-ülés. És ha pár szóval mégis conclusiókal kellene adnom, nem mondhatnék mást, mint azt, hogy tisztán látása és emberileg lehető respektálása a birói és ügyvédi hatáskörnek és a hatáskörökből folyó következményeknek, átértése saját hivatásának, kölcsönös átértése és álérzése egymás hivatásának, meglátása és az igazi műveltség szemüvegén át jóakaratú mérlegelése a mindkét oldalon jelentkező objectiv és subjectiv nehézségeknek, előzékeny keresése az érintkezésnek lehetőleg a fórumon kívül is tudományos és jogász-társadalmi téreken, ezek lennének azok az eszközök, a melyek — igényiden nézetem szerint — a czélt megközelíteni és elérni alkalmasak. Tisztelt ünnepi Együttes-ülés ! Az ügyvédi karnak a mult század első felében Európa szerte megindult szervezkedő mozgalmai hatása alatt és azok fontosságát átértve, 4841 június 49-én szegezte ki a királyi Curia kapujára az előleges felhívást a budapesti ügyvédi kar több lelkes tagja, a melyben egyesülésre szólították íel karlársaikat. És íme ma, 70 esztendővel később, a leghelyesebben megválasztott időben : a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló nagy perrendi törvény életbeléptetésének előestélyén, együttes-ülést tart az autonóm kamarákba szervereit ügyvédek független országos szövetsége az országos birói és ügyészi egyesülettel, hogy a mindkét egyesülés tagjait érdeklő kérdésekben, az igazságszolgáltatás érdekében, tanácskozzanak. Szabadjon nekem, mint az első együttes-ülés igénytelen egyik előadójának kifejezést adnom annak a hitemnek és óhajtásomnak, hogy ezt az első együttes-ülést követni fogja a többi. És ha a közös czélok és érdekek előbbrevitelének odaadó szolgálatába állított igénytelen előadásom e részben nem marad teljesen nyomtalan, akkor nem hiába vettem igénybe hálásan megköszönt szives türelmüket. JEGYZŐKÖNYV az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek 494 4 október hó 8-án Pozsony szabad királyi városban megtartott évi rendes közgyűléséről. Az Igazgatóság részéről jelen voltak: tirecsák Károly curia biró, az egyesület elnöke; Bubla Ferencz bpesti kir. Ítélőtáblai tanácselnök és Bary József nagyváradi kir. törvényszéki elnök, az agyesülel társelnökei; Márkus Dezső euriai kisegítő biró. főtitkár; Andoríty Károly Ítélőtáblai biró, főtitkár helyettes; Ráth-Végh István curiai tanácsjegyző-járásbiró és Lányi Márton budapesti kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző, titkárok; Benyovits Lajos curiai tanácsjegyzőbiró, pénztáros; továbbá: Gáthy Bálint debreczeni királyi ügyész, Hubert Ottó bereltyóú|falusi kir. járásbiró, Somlyódy István szegedi kir. járásbiró, Stipl Károly koronaügyész-helyettes, Varga Nagy István pécsi kir. Ítélőtáblai biró és Wettstein Gyula curiai biró, igazgatósági tagok. Az osztályok a következő képviselőket küldették ki: Arad: Szakolczay Lajos, dr. Kovács Marczell; Aranyosmaróth: Kraicz Ernő, dr. Török Emil; Balassagyarmat: Porubszky [Lajos, Frecska Jenő; Brassó: Császár Béla, Wellmann Samu; Budapest: Balázsovits József curiai biró, Sarlay Ferencz curiai biró, Füzesséry Zoltán törvényszéki biró, Adolf, Sebestyén közigazg. biró, Forster Józsel curiai biró, Pelőcz Gyula törv. biró, Lallossevits János curiai biró, Juhász Andor törvényszéki elnök, Schuszter Rudolf közigazg. biró, Andorífy Károly, Gönczy Gyula, Láng Ferencz, Philippi Ödön, Szász Béla, Szekeres Sándor, Traeger Zsigmond táblai birák, Berger Rezső, Biró Kálmán, Borsiczky Imre, Födi Károly, Tholt József, Ladányi Béla, Nóvák Sándor, Révai Bódog, Szmetán László, birák, Báuss Olivér, Keresztes Béla, Stadler Endre, Tomcsányi Albert jegyzők; Debreczen : Gáthy Bálint; Deés: Nagy Imre, Bálás Sándor; Déva; Seress Bernát; Eger: Kató Miklós ; Fehértemplom : Jakabfy Pal elnök ; Győr: Rácz Lajos, Brükler István; Gyula: Kurcz Antal; Gyulafehérvár ; Dániel Imre ügyész; Ipolyság: Martinovich István, dr. Dabis Antal; Kalocsa: dr. Mándi Éde, Péter Ferencz; Kaposvár: Kelemen Józsel; Karánsebes : Kovács László ; Kecskemét: Ballus Zsigmond táblai biró, Burdács Rezső; Kolozsvár: dr. Endes Miklós kir. Ítélőtáblai elnöki titkár; Komárom: Csájághy Károly ügyész, dr. Németh Rudolf, Wittek B. Zoltán; Lúgos: Vojnils Guido törv. elnök, vagy Zakariás István, vagy dr. Bock Bernát; Máramarossziget: Hanka Imre; Marosvásárhely: Bán József; Nagybecskerek: Alföldy Ede; Nagykikinda : Török Miklós ; Nagyszeben : Gödri Sándor törv. biró ; Nagyvárad: Nizsalovszky Endre, szavazójog nélkül dr. Várkonyi Gábor és Kármán Elemér; Nyíregyháza: Virányi Dezső járásbiró, Szunyogh Béla; Nyilra ; Linksz István, dr. Krémer Gyula ; Pancsova : Stancsich Árpád ügyész; Pécs: Apor Lipót, Pejtlér Imre, Visy Pál; Pozsony: Horváth József, Levatich Kálmán, Bolla Árpád ; Rózsahegy : Chudovszky Géza; S.-A.-Ujhely : Wieland Lajos táblai biró ; Sopron : Élő Ferencz, Domonkos Sándor; Szabadka : dr. Masa János ; Szeged : Somlyódy István járásbiró, Perjéssy Mihály táblai biró; Szekszárd: dr. Bures Lipót; Székesfehérvár : Borsos Endre járásbiró, Geiger Dezső ; Szolnok : Safáry Kálmán t. biró, dr. Istvánfy Gyula, dr. Kemény Zoltán, dr. Schwitzer Bé'a ; Szombathely : Kovács Gyula ; Temesvár : Hermann Béla; Torda: dr. Szász Iván; Trencsén : dr. Girtler Aladár, Zelenka Ottó, Rákóczy Béla; Újvidék: dr. Zoltán Sándor; Zalaegerszeg: Skoday Aurél t. biró, dr. Szász Gerő kir. ügyész; Zilah: Medgyesy Géza; Zombor: dr. Sebestyén Imre. Elnök a határozatképesség megállapítása után a jegyzőkönyv vezetésével Lányi Márton titkárt, a felszólalók jegyzésével Ráth-Végh István titkárt bizza meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Wettstein Gyula curiai birót és Andorfl'y károly Ítélőtáblai birót kéri fel. Mérey Ottó kir. Ítélőtáblai tanácselnök a pozsonyi osztály nevében üdvözli a közgyűlésen megjelenteket és köszönetét fejezi ki azért, hogy az ez évi közgyűlés Pozsony városában fog lefolyni, Kumlik Tódor helyetles polgármester pedig Pozsony szabad kir.város nevében üdvözli az egyesületet. Miután Grecsák Károly elnök köszönetet mondott a szívélyes és megtisztelő fogadtatásért, a következő elnöki megnyitó beszédet mondotta el: T. Közgyűlés! A mikor az előttem felszólalt tisztelt uraknak üdvözlő szavait mindannyiunk nevében megköszönöm és köszönöm a jelenlevő vendégeknek azt az érdeklődést és rokonszenvei, melyet törekvéseinkkel szemben ezzel a jelenlétükkel tanusíianak, ki kell emelnem, hogy erre a rokonszenvre, erre az érdeklődésre annál nagyobb súlyt fektelünk, inert a mikor mi egy néhány évvel ezelőtt megalakítottuk az 0. B. Ü. E., a mikor elhatároztuk, hogy azt önálló tényezőként bevezetjük a magyar jogéletbe, akkor nem csupán azok a skeplikusok, a kik minden újabb törekvéssel és mozgalommal szemben hitetlenül rázzák lejüket, lanem azok is a kishitűség-