Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 6. szám - Dr. Vinnay Árpád ügyviteli tervezete. Tekintetes Országos Birói és Ügyészi Egyesület nagyváradi osztályának

r,7 3. a kevés dotaliv, a mi azonban p. o. a kir. Ítélőtáblákra nem egészen áll, de ezek céltalanul használják lel. Ehhez képest jarnnolltilik, hogy ad I. a) a bíróságok, ügyészségek vagy teljes értekezleten vagy bizottságokban állapítsák meg, hogy mire van szükségük, s mik a kívánalmaik; ennek alapján a (széki elnök illetve táblai elnök (esetleg elnöki tanács) egybeállítja évente, (félévente) a beszerzések jegyzékét akként, hogy drágább vagy nagyobb, ritkább használatra szóló munkák valamelyik (székhez, v. a kir. lábiához szereztessék csak be, a többi ellenben a szerint a mint rá szükség van, egy vagy több bírósághoz. b) bibliographikus közléseket közöljön az Egyesület hivatalos értesítője v. valamely szaklappal kötessék megállapodás, hogy ilyent közöljön (esethíg Igazságügy i Közlöny). ad 2. a) biró v. jegyző kezelje a könyvtárakat; . ö) az egyes könyvtárak közölt kölcsönös forgalom létesíttessék, hogy p. o. a ritkábban szükséges munkát a jbiróság megkaphassa a kir. ítélőtáblától hivatalos úton s tagjainak kiadhassa. ml 3. a) Dotaliok állapítandók meg, hogy az 1. a) alatt említni tanácsok tudjanak mihez alkalmazkodni. Lehetőleg külön kellene megállapítani a lolyóiralokra és a könyvekre eső összeget. />) Nem tartanám lehetetlennek, ha a VIII. és VII. fiz. fok. evő birák valamely potom összeget fizetnének be, a mely felett ők rendelkeznének (széki kerületekként. Az egy 40 tagu tszéknél évi 240 korona 1 korona havi járulékot számítva, a mivel számos jó folyóirat járatható. ^)(^Dr. Vinnay Árpád i'ujyviteli tervezete. Tekintetes Országos Bírói és Ügyészi Egyesület nagyváradi osztályának. Hivatkozással f. év július h<5 28-án küldött felhívására a birói, járásbírósági és sommás ii. sz. szabályoknak egyszerűsítése és módosítása tárgyában szerény véleményemet az alábbiakban van szerenesém meglenni: Mindenek előtt szükségesnek tartom az alábbi megjegyzéseket előre bocsátani. Az általam most készíteti csekély munka nem egy szerves egész, banem egy szűkszavú vázlat. Nagyobb szabású munka már az idő rövidsége miatt sem lett volna készíthető, annál kevésbé most, mert a segéd-munkaerők szabadságuk igénybe vétele miatt a rendesnél fs jobban el vagyok foglalva. T»\áhliá bár köztudomású, hogy az ügyviteli szabályok és ezekkel szon>összefüggésben levő miniszteri rendeletek sok olyan kérdést szabályoznak, amelyek nem ezen, hanem törvényhozási úton lennének szabályozandók, ezeket nagyrészt kihagyandóknak nem jeleztem és azokra észrevételeimet megtettem. De megtettem észrevételeimet a felhívásban nem jelzetl, de az ügyviteli szabályokkal szoros összefüggésben levő miniszteri rendeletekre nézve is, mert szerény nézetem szerint az ezekben szabályozott kérdések nagyrészét nem külön rendeletekbe, banem az ügyviteli szabályokba kell foglalni. Továbbá, mert ezek egyrésze az ügyviteli szabályokkal oly szoros összefüggésben áll, hogj ha az ügyviteli szabályokkal foglalkozunk, ez utóbbiakat figyelmem kívül hagyni lehetetlen. Sőt az ügyviteli szabályokkal kapcsolatban levő, de azoktól távolabb cső miniszteri rendeletek és törvényekkel is kénytelen voltam foglalkozni, mert az ügyviteli szabályok ide vonatkozó rendelkezései, meggyőződésemmel ellenkezők lévén, az azok létrejöttét megkívánó rendeleteket és törvényeket is kifogásolnom kellel l. Továbbá, mint a vázlatból látható az igazgatás terén is a kettős felsőbb hatóság híve vagyok. Mert a katonai hatalom kivételével a többi kormányzati ágaknál alig van hatóság, a melynél ne a kettős rendszer érvényesülne. Már pedig nem hiszem, hogy valaki tagadni merné, hogy a többi kormányzati ágak az igazságszolgáltatásnál kevésbé fontosak, vagy kevesebb ellenőrzést igényelnek. Megdönthetetlen indokok alapján az emberiségből kiirthatatlan meggyőződéssé vált, hogy az igazságszolgáltatás czéljával legfeljebb kél felebbezési fórum egyeztethető össze. Több zavarólag bálna, sőt káros lenne. Nem hiszem, hogy valaki állítani merné, hogy az igazságszolgáltatás kevésbé fontos és mélyreható érdekek szolgálatára, kevésbé fontos és mélyreható kérdések megoldására van hivatva, mint az igazságszolgáltatási igazgatás. Ha tehát az előbbinél zavarólag ható, sőt káros a keltőnél több fórum, úgy ez utóbbinál sem lehe; áltól jobb eredményt várni. Legfeljebb azt, hogy az agyonadminisztrált és agyon minősített igazságügyi tisztviselőknek a gerinezhajlftások gyakorlására több alkalom adassék. Sajnos, ezen a téren a többi állami tisztviselőket kezdik is túlszárnyalni. Továbbá alapul fogadtam el azon vezérelvet, hogy a tisztviselők legfontosabb, egész pályájukat szabályozó és életükre kihaló kérdések ne egyesek önkényére, hanem független bíróságra bízassanak. Ha az anyagi érdekek szempontjából sőt egyes nem közvetlen anyagi, de erkölcsi érdekekre vonatkozó kérdések megoldásánál (házasság, elmebetegnek nyilvánítás, gyermekek lörvénytelenilése stb.l csak a független bíróság tekinthető megfelelő fórumnak, a fenti esetekben is csak az a fórum lehel indokolt. Továbbá szükségesnek tartottam, hogy a felügyeleli túlkapások — habár mint minden abszolút intézménynél ilt sem szüntethetők meg teljesen — lehetőleg korláloztassanak s az őket megillető jogos térre visszaszoríttassanak. Minden olyan személyi vagy más fontos kérdések, a melyeknél az egyéni henyomások irányadók lehelnek, az egyesek kezéből kivétessenek. Az igazságügyi tisztviselő ne legyen kiszolgáltatva egyesek önkényének, hanem minden intézkedés ellen, a minden polgárt megillető jogorvoslat ölet is megillesse. Nem tagadom az úgynevezett «annyira fontos felügyeleli jogkör hatbalos gyak"rolbalásának» fontosságát, inem mint frázist, de komolyan véve ezt), de mindeneseire eltörpül ez azon fontosaid) érdekek mellett, hogy különö>en a biró ne legyen fehér rabszolga, kegybajhászó gerincztelen besúgó lény, hanem felsőbb halóságával szemben is független és önénzeles legyen. Ne mindég a nagyobbnak legyen igaza, de ilt is az igazság érvényesüljön. A függőség a lehető legszűkebb határok közé szoriltassék, annyira, a mennyit éppen a nagy czel elérése megkíván. Mert a hatalom bármily szűktérre szorítása kevesebb veszedelemmel jár, mint annak a czélszcrünél legkisebb tágítása. Ezek után állérek az egyes szakaszoknál megkívántató szerény nézetem szerint szükséges módosításokra. I. A birói ügyviteli szabályokra nézve 4291 91. I. M. rendelet 2. §-a az Ítélőtáblai birói és attól lefele, az állások csak pályázat útján tölthetők be. Az igazságügyminiszter a pálvázai eredményéhez kötve van s Ö Felségének csak a jelöltek közül ajánlhat. fl. S,. Ha a hrvalalfőnök illetve a törvényszéki elnök a pályázati kérvényt a személyi táblázattal felszerelni hivatva nincs, nem ö, hanem birói állások betöltésénél a törvényszék teljes ülése nyilatkozik a pályázó képessége sitiről. A segéd és kezelő állások betöltése esetén egy tanács, a melj az elnökön kivid legalább négy tagból áll. 8 — 9. §. A kir. Ítélőtáblánál, törvényszéknél és járásbíróságoknál megüresedett birói állások betöltésénél a teljes ülés jelöl három egyént. A teljes ülés nyilvánossága korlátolt, azon mint hallgatók csak az érdekeltek vehetnek részt. 14. §. A kir. törvényszék és tábla elnöke, a teljes tanácstól eltérő jelölést és a felterjesztéshez megjegyzésekel nem tehet. Minden ide vonatkozó iratok nem titkosan, banem a többi iratok módjára kezelendők. A segéd- és kezelő-személyzetre nézve ezekéi a jogokat a fenti tanács gyakorolja. 17. Uirói, ügyészi és ügyvédi egyöntetű képesítés. Öt évi birói vagy ügyészi működés ügyvédi gjakorlatra jogosít. 15. sj. A táblatitkári állás megszüntetendő. Annak leendőit egy kirendeli kezelő, jegyző vagy joggyakorló lássa el. 20. §. Csak díjas joggyakorlók alkalmazhatók. A doktorátus magasabb díjra nem jogosít. Évi díj IKK) korona. A joggyakorlókat az igazságügy-miniszter nevezi ki, helyezi ál, csak fegyelmi úton bocsáthatók el. A joggyakorlói állás pályázal útján löllendő be. A hirdetmény a hivatalos lapban háromszor közzéteendő. 27. íj. A minősítést a bírákra nézve a teljes ülés, a segéd- és kezelő-személyzetre nézve az elnökön kívül legalább négy tagból álló, fenti tanács teljesíti, úgyszintén a minősítés változtatását. Az üléseken az érdekellek jelei lehetnek. A minősítés az illetővel minden évben zárt borítékban közlendő. Az ellen jogorvoslatnak van helye. Sőt az érdekelt vizsgálatot kérhet s ha a kérelem alapos, a fenli tanácsok kötelesek azt elrendelni. A minősítésre a hivatalfőnökök semmi befolyást nem gyakorolliatnak. 30. §. A birák, hivatalnokok és napdijasok a székhelyéhez közel fekvő helyen deiglenesen engedély nélkül tartózkodhatnak, sőt engedély mellett állandóan lakbalnak. 32. §. Vasárnapokon és a három főünnep első és másod-napján teljes munkaszünet. 36. §. Minden biró megfelelő hivatalos helyiséggel látandó cl. 37. §. A fizetés illetve magasabb lizelés minden alkalmazottnak az eskületélel, illetve az állás elfoglalásának napjálól jár. Akadályoztatás esetén a kinevezési okirat kézbesítése napjálól. 41. §. Felfüggesztés esetén a fizetésnek csak fele, kétharmadrésze soha vissza nem tartható. 43. §. Jutalmat vagy segélyt csak az igazságügyminisztérium engedélyezhet, az említett öt tagú tanács javaslalára. 50. §. A szabadságidőre vonatkozólag a törvényszék elnöke intézkedik. 51—00. §. Az igazságügyi alkalmazottakat a felügyeleli hatóság minden intézkedése ellen lö nap alalt érvényesíthető jogorvoslat illeti. A jogorvoslat tárgyában részint az elnök, illetve miniszter, részint a teljes ülések illetve a fenti öt tagú lanács határoznak. A hivatalíőnökök gazdasági és pénzkezelési leendőktől mentesítendök. Ezek részint az adóhivatalok, részinl más szervekre bizandók. A jbiróság vezetője sürgős esetekben elszámolás kötelezettsége mellett évenként (a bűnügyi átalá nyon kívül) 100 korona utalványozási díjjal ruházandó fel. 01. §. A hivatalfőnökök lényleges működéMik alalt is átruházhatnak egyes igazgatási teendőket a helyettesre, vagy másokra. 03. A tanácsvezetöket az igazságügyminiszter a teljes ülés véleményezése alapján jelöli ki. 65. §. Tanácsjegy zőkül birák, miután ezek működési köre a birói hatáskör lényegével ellenkezik, nem alkalmazhatók. 71. §. A birák székhelyükről ideiglenesen se rendelhetők ki. 7i. §. Írásbeli nyilatkozatra az alkalmazottak csak fontos esetekben hívhatók fel. (Az esetek lehetőleg köriilirandók.) Szóbeli, vagy Írásbeli nyilatkozattétel elmulasztása következményekkel nem járhat. 70. §. Panaszokat a felügyeleli hatóság csak akkor vehet figyelembe, ha valószínűnek és bizonyíthatónak látszanak, minden kétségei kizárólag felügyeleli vagy büntető útra tartoznak és súlyoknál fogva komoly figyelmet érdemelnek. I'anaszok