Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 6. szám - A birói és ügyészi szervezet és az előkészítő szolgálat módosítása. A titkos minősítés eltörlése. A titkos minősítés. A kinevezési rendszer módosítása. Az egyesület 1908. évi, de a f. évi február havában újból megtett előterjesztése az igazságügyminiszter

58 csak I panaszlod meghallgatása után és oha hekivánl iratok vagy más egyebek alapján el nem intézhetik. A panasz elleni jogorvoslat kérdéseben részben a teljes ülés, illetve az említett öt tagú tanács határozzon. Fegyelmi és büntetőügyek kivételével. 79—83. §. Felügyeleti vizsgálatok alkalmával az érdekellek, mielőtt a szabálytalanság jegyzőkönyvbe vétetnék, meghallgalandók s ha a vizsgálatot teljesítő a szabálytalanságot ezek után is fennforogni látja, az érdekeli nyilatkozata jegyzőkönyvbe veendő. Az utasítások kívánatra mindég kiadandók Írásban, elleneseiben azok nem kötelezők. Mindezek ellen jogorvoslatnak, esetleg felülvizsgálat elrendelése iránti kérelemnek van helye, a mely utóbbi valószínűsítés esetén elrendelendő. A jogorvoslatok egyrészben, melyek a miniszter elé nem tartoznak a fentemlíteti tanácsülések döntenek. A felügyeleti jegyzőkönyvbe csak komoly figyelmet érdemlő szabálytalanságok veendők. Azon esetben, ha a vizsgáló és az érdekelt közölt nézeteltérés keletkezik, hogy a kérdés felügyeleti útra, vagy a birói jurisdiclio körébe tartozik-e ? Nem a felügyeleti halóságok, hanem a fenti tanácsok döntik el. Egyáltalán az ügyvitel magyarázata is, mint minden más törvény és törvényes rendelet magyarázási joga nem a felügyeleli hatóságok, hanem az illetékes bíróság hatáskörébe tartozik. 8í—8U. §. A vizsgálat felett végső fokban a miniszter határoz. A fenti tanácsok határozatai azonban kötelezők. Az érdekeli- felülvizsgálatot kérhet s ha valószínűsít, a fenti vizsgálat elrendelhető. 86—89. §. A hibákra figyelmeztetés és szóbeli megintés a bírákkal szemben csak mások jelenléte nélkül gyakorolható. A többi alkalmazottakkal szemben komolyabb esetekben szintén. A szóbeli megintés ellen is van jogorvoslatnak Iwlye, mint az írásbeli meginlés ellen. Felfüggesztés esetén a fegyelmi vagy büntető bírósághoz jogorvoslatnak van helye. 90. §. A fegyelmi uton megállapított pénzbüntetés és eljárási költség az adóhivatalba fizetendő. Behajtásukról az ügyész gondoskodik. 91. §. Szolgák és segéd, szolgák elleni fegyelmi ügyben fegyelmi bíróság határos. 96. §. A felsőbb bíróság rendbirsággal nem sújthat. Csak egy büntető bíróság lehet, t. i. a fegyelmi. A 153—273. §§-ai helyett a járásbíróságok ügyvitelének szabályai megfelelően alkalmazandók. 274—27S. §. Eskütétel és ünnepélyes bizonyságtétel alatt az illető esküt, vagy ünnepélyes bizonyságot levő fedetlen fővel köteles letenni. Ez a katonai és azokhoz hasonló egyénekre nézve is kötelező. 278—285. S-ok itt elhagyandók és a végrehajtási, illetve örökösödési eljárásba módosítás és kiegészítéssel veendők fel. » 286—297. §-ok helyeit a járásbirósági ügyviteli szabályok ide vonatkozó része megfelelően alkalmazandó. II. A járásbíróságok ügyvitele a 73463/1897. IM. rendelet egyszerűsítése és módosítása : 1. §. Fontos okokat kivéve a birák munkaköre akaratuk ellenére meg nem változtatható. Változtatás esetén a biró megkérdezendő és a felhozott méltányos okok lehetőleg figyelembe veendők. Ezen intézkedések ellen is van helye jogorvoslatnak a fenti tanácsokhoz. 4. §. A járásbiró által tett ügybeosztáson a felsőbb hatóság csak fontos okból változtathat. A változtatás indokolandó. 8. §. Ha az érdekeltek valamelyike időközben lakhelyét változtatta, a vétiv visszaérkezése után a kezelő bejelentés nélkül intézkedik. A biró hasonló nem érdemleges s inkább a kezelés körébe vágó intézkedések önálló végzésével megbízhatja a kezelőt. 16. §. Vasárnap és a három főfinnep két napján az irodák zárva legyenek. 30. §1 Amennyiben az ügyszám a darab bal felső sarkára nem írható, a felsörész más szabad helyérc irható. 49. §. Minden elintézésről fogalmazvány készítendő és az iratok között megtartandó. A fogalmazvány a biró által aláírandó. 53. §. Az aláírások mellőzendők, csupán birói pecséttel látandók el. 55. §. A leírási díjtarifa szerint megállapitandók s az összes idevonatkozó teendőket nem a biró, hanem az iroda végezze. 58. §. Ha az érdekeltek időközben más helyre költöztek, az iroda jelentést nem tesz, hanem kézbesítés végett a jelölt helyre küldi. 68. §. A felterjesztett ügyekhez tartozó eredeti váltókat stb vagy a jelenlés szövegében vagy annak fejezetében kell megjelölni, de nem mind a két helyen. 70. §. utolsó bekezdés. A leiró kezelési teendőkkel meg nem bizható, csak az írásbeli utasítás elmulasztása esetén felelős. 72. §. A nyilvántartási határidő megjelölendő, de nem a határnap (pl. nyilv. 30 nap és nem nyilv. X;2.) Halárnap szerint csak akkor jelölendő meg, ha a kiadmányozás és kézbesítéstől függetlenül előre megjelölhető. 73. §. Megszégyenítő a bíróra, hogy a kezelő ellenőrizze. Az ellenőrzés a bíróság vezetőjére ruházandó. A jegyzőkönyv minden esetben 3 nap alatt az ítélet 8 nap alatt csatolandó, ez utóbbi azonban csak akkor, ha rendkívüli ügyforgalom, vagy körülmény lehetetlenné nem teszi. 92. §. Az úgynevezett tömeges tárgyalások mellőzendők, mint amelyek ellen a legtöbb jogos panaszok hangzanak s a jogkereső közönségre nagyon sérelmesek. A biró a körülmények, viszonyok, az ügy természetének stb. figyelembe vételével a sommás pereket saját belátása szerinti határnapra és mennyiségben tűzi ki. De csak annyit, hogy azokat érdemlegesen is elintézhesse. 23. §. utolsó bekezdése nem a biró, hanem az iroda intézkedik. 40. §-ban foglalt jogok a járásbíróság vezetőjét a bírósági, épület egész területén és nem csak a tárgyalás alkalmával, de bármikor megilleti. 41. §. Ha a jegyzőkönyvvezető nagyobb gyakorlattal biró joggyakorló vagy jegyző, a jegyzőkönyvet a biró utasítása nyomán állandóan szerkeszthetik s nem kell minden egyes szót külön tollba mondani. A jegyzőkönyvvezető alkalmazása itt is kötelező mint a büntetőnél. A xázlat szerkesztésénél egyes helyi viszonyokra és mellékczélokra tekintet nélkül, csupán elvekért és elvek ellen küzdöttem, élve a mindenkit megillető szólás és gondolat szabadságjogával—nem törődve azzal, hogy egyesek tetszésének, vagy li.-irki nézetének megfelelnek-e? Azzal sem állatom magamat, hogy Új eszmékéi hangoztattam. Jól tudom, hogy ezeket mások nálamnál hivatoltabbak, már jobban kifejtették, sőt más helyen és más alkalommal én is hangoztattam már. Nem a szereplési vágj \ezetett. hanem azon, a felhívásban hangoztatott helyes elv, hogy az egyesület minél számosabb tagjának véleménye kerüljön nyilvánosságra, mert ha az egyesek szava nem is, de a tömeg szava mindig súllyal bír. Végre sajnálom, hogy észrevételeimet a fegyelmi és ezzel kapcsolatos törvényekre, valamint rendeletekre nagy elfoglaltságom és az idő rövidsége miatt meg nem leheltem. Berettyóújfalu, 1909 augusztus hó. Kiváló tisztelettel: Jtr. Vinnay Árpád kir. járásbiró. bírói és ügyészi szervezet és az előkészítő szoluálat módosítása. — A titkos minősítés eltörlése. — A kinevezési rendszer módosítása. X Az egyesület 1908. évi, de a f. évi február havában újból megtett előterjesztése az igazságügyminiszter úrhoz. — (Folytatás). III. Másik javaslatunk, a melynek a végleges bírósági szervezet megalkotásakor szíves figyelembe vételét kérjük, a birói kinevezések mai rendszerének gyökeres megváltoztatása, a mit Nagyméltóságod az ez évi május hó 22-én a képviselőházban mondott beszédében szintén kilátásba helyezett és a minek teljesítését ebből az okból annál is inkább remélhetjük, mert Nagyméltóságod a kinevezési politika megváltoztatásának már három évtizeddel ezelőtt is előharcosa volt, az 1878-ban megtartott magyar jogászgyűlésen. Ámbár ily körülmények közt kérésünk megokolását is rövidebbre szabhaijuk, még sem zárkózunk el pillanatra sem ama nehézségek és akadályok elől, amelyekkel kérésünk teljesítése egybe van kötve. Ugy véljük azonban, hogy a czél érdekében, a mely sajátképpen az alkotmányosság egyik részének a maga igaz voltában kiépítését jelenti a mai félremagyarázással szemben, nem lesz lehetetlen a probléma olyan megoldására jutni, a mely az összes érdekeknek méltányos és jogilag keresztülvihető figyelembe vételét teszi lehetővé. Az 1869: IV. t.-cz. 1. §-a kimondja az igazságszolgáltatásnak a végrehajtó hatalomtól elkülönítését. Ez az elv, a mely az állami hatalmak megosztásáról uralkodó államjogi tannak természetes következése, azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatás minden vonatkozásában olyannyira különálló feladata az államnak, hogy az a másik két állami hatalommal, a törvényhozó és a végrehajtó hatalommal csak annyiban függ össze, amennyiben ezt az egységes állam összes tényezőinek szerves kölcsönössége szükségkép magával hozza és annyiban, a mennyiben a birói halaimat is a király, tehát a végrehajtó hatalom gyakorlója gyakorolja az általa, az ő nevében ítélkezésre kinevezett bírák utján. Mivel pedig az 1869: IV. t.-cz. 1. §-anak második bekezdése szerint is, «sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak)): a birói és a végrehajtó hatalmat természetszerűen sokkal élesebben kell egymástól elválasztani, mint az eddigelé történt. Mert a bíráknak az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett, a király által kinevezése (1869: IV. t.-cz. 3. §.), nemkülönben Ő felségének legfőbb felügyeleti joga, melynél fogva felelős igazságügyi minisztere által a bíróságok pontos és szabályszerű ügykezelése fölölt őrködik, e részben a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik, az igazságügy általános érdekében vagy egyes panaszok esetében a szükséges adatok felterjesztését elrendeli, a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik (1871 : VIII. t.-cz. 5. §.), nem a király végrehajtó halalmának, hanem birói hatalmának kifolyása, a melyet annyiban, amennyiben az nem a szoros értelemben vett és az ilélő birák által a király nevében való igazságszolgáltatásban nyer kifejezést, ugyancsak a felelős igazságügyminiszter utján gyakorol. Ez az elv azonban szükségképp maga után vonja azt is, hogy a végrehajtó és a birói hatalomnak határait a mainál sokkal élesebben határoljuk körül és hogy nevezetesen a végrehajtó halalom köréből küszöböljük ki lehetőleg mindazt, a minek ott maradása a bíróságoknak, tehát közvetve az igazságszolgáltatásnak függetlenségét veszélyezteti, mert magától értetődik, hogy ennek a független-