Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 1. szám

2 Grecsák Károly tudatja, hogy a lelek dolgában a tárgyalások a fővárossal folyamatban vannak, kérelmünk legközelebb a törvényható­ság közgvülése elé kerül és reméljük, hogy kedvezően fogjak elintézni. Tudomásul van* Az egyesület hivatalos közlönyének ügyében Márkus Dezső jelenti, hogy a mull évi közgyűlés határozata értelmében az egyesület hivatalos lapjáról az idei közgyűlés fog dönteni és éppen azért, e döntés előtt a lap meg nem jelenhetik. Eddig két ajánlat érkezett. Az egyik az Országos központi községi nyomda r, t.—tói, a másik a Franklin-Társulattól. Grecsák Károly mindkét ajánlat felolvasása után részletesen ismerteti mindkét ajánlat előnyeit és hátrányait. Bary József, Márkus Dezső, Spmlyódy István és Pap Domokos hozzászólása után az elnökség megbizatik, hogy mind a két ajánlat tárgyában folytasson még tárgyalásokat és azt az ajánlatot fogadja el, Hiel) végeredményében a legelőnyösebb. Az évi költséghatár 2500—3000 K közt mozoghat. Ezután Márkus Dezső megfelelő megokolással javasolja, hogy a nyugdíj-törvény módosítása tárgyában az utolsó igazgatósági ülésen elfogadott tervezetet a következőképen módosítsa, iiletőleg egészítse ki az igazgatóság: 1. Az özvegyi nyugdíj fizetési osztályok szerint lix összegekben kitegyen: A II- III. fizetési oszl.-ban _ ... _ 6000 K IV. « « _ _ _ 4000 « V. « « _. ... _ 3000 « VI. « « .... _ _ 2400 « VII. « « _ _ ... 1800 « VIII. « « _ 1400 s IX. « « _ _ _ 1200 I X. « « _ _ 1000 c XI. « « _ _ 800 « 2. Ha az állami alkalmazott oly időpontban hal meg. a mikor vagy ö vagy családja még nem szerzett volt igényi végellátásra: az özvegy és a nevelési járulékra más körülmények közt jogosult kiskornak az elhalt egy évi illetményeinek negyedrészét kapják vég­kielégítésül (a (emelési járulékon felül). Mindkét módosítást az igazgatóság elfogadja. A fegyelmi eljárna módosítása tárgyában Márkus Dezső jelenti, hogy az utolsó igazgatósági ülés megbízásából a fegyelmi vétség fogalmának meghatározását megkísérelte és azt ismerteti. Többek hozzászólása után az igazgatóság a következő szövegezést fogadja el: «Fegyelmi vétséget követ el az a biró vagy ügyész vagy bírósági hivatalnok 1. a ki hivatali kötelességét súlyo­san megszegi, vagy 2. a kinek életmódja vagy magatartása hivatali állásának méltóságával össze nem fér». Márkus Dezső továbbá a fegyelmi eljárás dolgában elfogadott irányelveket a következő új ponttal kéri kiegészíteni: «Abban az esetben, ha a fegyelmi eljárás folyamán a birót vagy ügyészt (v. bír. hivatalnokot) felfüggesztik, a biró vagy ügyész (bír. biv.i a fegyelmi Ítélet jogerőre emelkedéséig kapja meg rendes fizetéséti). A kiegészítést az igazgatóság elfogadja. Márkus Dezső előterjeszti a következő indítványokat: 1. A trencséni osztály indítványozza, hogy statistikai adatok alapján állapíttassanak meg a bírák korai elhalálozásának okai. Az indítvány pártolóan a közgyűlés elé terjesztetik. 2. Több osztály (Nagybecskerek. Nyíregyházai indítványozza a bíróságoknál és az ügyészségeknél a vasárnapi munkaszünet beho­zatalát és a hivatalos órák egységesítését. Mindkét indítvány pártolóan a közgyűlés elé terjesztetik, avval, hogy olt, a hol az ügyek természete azt megkívánja, inspekezió tartandó. 3. A marosvásárhelyi osztály indítványozza, hogy az oltani kir. ítélőtábla birái részére, a kiknek egyáltalán nincs hivatali helyiségük, megfelelő pótlék eszközöltessék ki. Az indítvány pártolóan, azzal a megjegyzéssel terjeszte­tik a köziivüles elé, hogy az igazgatóság a kir. Curia és a budapesti kir. ítélőtábla bíráinak hivatali helyisége dolgában ily esetekben már előterjesztett kérelmét ismételni fogja. Ugyancsak a marosvásárhelyi osztály indítványozza, bog) a hiva­tali kiküldetések és az átköltözködesek alkalmával járó illetmények megfelelően módosíttassanak. Az indítvány pártolóan kerül a közgyűlés elé oly alak­ban, hogy az igazgatóság a kérdés tanulmányozásával és azután javaslat teleiével megbizatik. 4. A nagyváradi osztály indítványozza, hogy a birói szabadság­idő egységesíttessék és pedig a birák részére 8. a jegyzők részére 6 hétben Az indítvány a közgyűlés elé terjesztetik azzal, hogy azt a közgyűlés ne fogadja el. 5. A fehértemplomi osztály indítványozza : Hogy az új szervezeti törvénybe vétessék fel oly rendelkezés, hogy meghatározandó tartamú birói (ügyészi) gyakorlat esetén, újabb gyakorlat és az ügyészi vizsga híján is, ügyvédi gyakorlat folytat­ható legyen. Pártolóan a közgyűlés elé terjesztetik. Ugyanaz az osztály javasolja, hogy a birói és ügyészi állások be nem töltéséből előálló megtakarítás (intercalare) fordíttassék egyesüle­lünk jóléti intézményének fejlesztésére és a nyugdíjak emelésére. Az indítvány a közgyűlés elé terjesztetik azzal, hogy azt a közgv ülés ne fogadja el. 6. Révay Bódog tagtárs indítványozza, hogy az egyesület létesít­sen szakkönyvtárt és e végből a tagok megjelent műveiket bocsás­sák az egyesület rendelkezésére és kéressenek fel a könyvkiadó ezégek is adományozásra. Az indítvány a közgyűlés elé terjesztetik azzal, hogy azt a közgyűlés ne fogadja el. 7. A szombathelyi osztály kéri az igazgatóságot, hogy a meg­jelenendő jogi könyvek szellemi értékéről világosítsa fel a tagokat. A kérelem teljesítése túlmegy az igazgatóság hivatásá­nak körén. Ezután Márkus Dezső kimerítő jelentést lesz a jegyzői Kar helyzetének javítása érdekében megindult mozgalomró. és az egyes indítványokról. Ismerteti a nagyváradi jegyzők kélrendbeli, a kapos­vári, az aradi, a sátoraljaújhelyi, a pozsonyi, a soproni, a zilahi, a rimaszombati, a brassói, a dévai, a Irencséni, a budapesti jegy­zők indítványait, a vonatkozó statistikai adatokat. Ezzel kapcsolatosan közli azokat a terveket, melyeket a helyzet javítására a kormány az 1910. évi költségvetésben megtenni igért (50 díjtalan joggyakornoki állás eltörlése, a jegyzői állások meg­felélő szaporítása, az 1908 VI. Icz. módosításával az albirói állá­sok szaporítása). Tekintettel a kénlés megoldásának nehézségére, azt indítvá­nyozza, adassék ki az ügy az igazgatóságnak megfelelő sürgős javaslattételére. Somlyódy litván a helyzetet sürgős intézkedésekkel véli meg­oldhatónak. A jegyzői kar helyzetének kérdése összefügg a biró­képzés reformjával. A birót az életből kell venni. Bary József nem helyesli ugyan a jegyzői kar mozgalmát, de átlátva a helyzet mostani tarthatatlanságát, csatlakozik Márkus véle­ményéhez. Többek hozzászólása után az igazgatóság a jegyzői .kar helyzetének javítását czélzó indítványokat a közgyűlés elé terjeszti azzal a javaslattal, hogy utasítsa a közgyűlés az igazgatóságot, hogy még ebben az évben tegye meg a szükséges lépésekel a jegyzők és joggyakornokok tarthatatlan helyzetének javítása érdekében. I)r. Lányi Márton titkár jelenti 1. Az egyesület igazgatósági beadványt intézett az igazságügyminislerhez, kérve, hogy minden biró és ügyész kapja meg díjtalanul az országos törvénytárt él •< rendeletek tárát. Örömmel tudomásul van. 2. Moskovitz Menyhért szénnagykereskedő ajánlata értelmében az eddig eladott szén után internatusunk alapjára '\i K 25 l-l Beeteti le. Örömmel tudomásul van. 3. A kecskeméti osztály jelenlése szerint Kovácsy Zoltán és dr. Németh János tagok kiléplek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom