Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 4. szám - Külföldi honosok magyarországi hagyatékára alkalmazandó anyagi öröklési jog

36 Magyarországon is hagyott hátra vagyont és ebben a magyar jog szerint egy (francia örökös bármely okból nem részesedhet vagy kisebb arányban, mint a francia jog -szerint, úgy magyar örököstársai tűrni tartoznak, hogy francia örököstársuik a Franciaországban fekvő hagyatékból kárpótolja magát azon érték erejéig, amely őt megilletné a Magyarországon fekvő hagyatékból, ha ez nem hazánkban, hanem Franciaországban feküdnék. A francia törvény ezen intézkedésének következménye az lesz, hogy a magyar bíróságok is meg fogják állapítani a magyar honosságú örököstársak kárpótlási előjogát a magyarországi vagyonból abban az esetben, ha az örökhagyónak Franciaországban is maradt hátra vagyona, melyből a magyar örököstársak vagy egészen vagy részben iki vannak zárva. Ezen eljárásra hazai bíróságaink, -noha hazai jogunk hasonló intézkedést nem tartalmaz, azon általános jogelv alapján vannak felhatalmazva, ut quisque eodem jure utatur, quod , in alterum -statuerit (tit. II. Digestorum liber II., Ferenczy 1. c. p. 277—278.). II. Kérdés most már: mely állásponton van a jelenleg érvényben levő magyar nemzetközi magánjog? Noha törvényeink a szóbanforgó kérdésre közvetlen választ -nem adnak, véleményem szerint mégsem lehet kétséges, hogy a magyar bíróságnak: 1. külföldi honos magyarországi ingatlan hagyatékára a magyar öröklési jogot kell alkalmaznia, tekintet .nélkül arra, vájjon a külföldi honosnak Magyarországon volt lakhelye vagy sem. Amint már fent említve volt, kivételt képez a külföldi honos végrendelkezési képességének megítélése, melyet hazájának joga szerint kell elbírálni (hazája azon állam, melynek halála idejében honosa volt); további kivétel, amint már szinte fent említve volt, a végrendelet alakszerűségei tekintetében áll fenn, mely érvényesnek tekintendő, ha a lex patriae vagy a lex loc| actus szerint érvényes (1876:XVI. t.-c. 34. §.). 2. Külföldi honos magyarországi ingó hagyatékát, ha nemzetközi szerződések4) rendelik vagy viszonosság esete forog fenn (p. o. Ausztriával) a magyar bíróság a külföldi honos hazájának szolgáltatja ki. Ha azonban a magyar bíróság illetékessége a külföldi honos ingó hagyatékának letárgyalására adva van (1894:XVI. t.-c. 8. §. 2. bek.), akkor mi sem áll útjában annak, hogy a magyar bíróság ezen hagyatékra a külföldi honos hazai jogát alkalmazza, mert semminemű érdekünk nem követeli, hogy mi külföldi hagyatékra a magyar öröklési jogot ráerőszakoljuk (ez communis opinio doctorum, v. ö. Szántó p. 4) íAzotn. szerződések közül, melyeket Ferenczy (ip. 287—288., 349. szakasz) felsorol, törlendő Szerbia (v. ö. 1930:XXXiIX. t.-c), azon álla-mok közül pedig, melyekkel nem áll fenn szerződés (p. 288., 350. szakasz) törlendő Románia, mellyel szerződés most fennáll (1925:VI. t.-c). Szlerződés áll fenn továbbá Bulgáriával is (1912:XXVII. t.-c).