Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 4. szám - Külföldi honosok magyarországi hagyatékára alkalmazandó anyagi öröklési jog

37 190—191., Ferenczy p. 288—289., 350. szakasz, Löw p. 10. és e tekintetben a bírói gyakorlat is állandó). Kivételt csak a renvoi esete képez, ha t. i. a külföldi honos hazai joga a magyar jogra visszautal vagy -egy más külföldi jogra tovább utal.5) Helyesen jegyzi meg Wemeburg (Zum internationalen Erbrecht, Niemeyers Zeitschrift für internationales Recht, XXVIII. k. 1920. p. 419.): „Denn indem das auslándische Recht auf ein weiteres auslándisehes Recht verweist, erklárt es doch für die ganze Frage sein eigenes Recht als unanwendbar, so dass alsó der Riohter doch sachgemáss das Recht diesés Staates gar nicht zur Anwendung bringen. darf und kann." Egy másik kivétel az 1894:XVI. t.-c. 111. §-ának esetében akkor foroghat lenn, ha a külföldi honosnak Magyarországon levő örökösei a magyar bíróságnál azt a kérelmet terjesztik elő, hogy a magyar bíróság a külföldi honosnak magyarországi ingó hagyatékát a magyar anyagi öröklési jog szerint tárgyalja le és a jelentkező külföldi érdekeltek ezen kérelem ellen kifogást nem emelnek vagy pedig a hirdetményi határidő letelte után külföldi érdekeltek nem jelentkeznek.6) Ez esetben nincs akadálya annak, hogy az eljáró magyar bíróság a külföldi honosságú örökhagyó honi joga helyett a magyar öröklési jogot alkalmazza. Megemlítendő még, hogy az esetben, amidőn a külföldi honosságú örökhagyó magyarországi ingó hagyatékát hazájának kell kiszolgáltatni, a magyar bíróság köteles gondoskodni a hagyaték megóvásáról és arról is, hogy a magyar honosoknak és a Magyarországon tartózkodó külföldieknek a hagyatékra vonatkozó akár öröklési jogi, akár másnemű magánjogi igényei kellő módon biztosíttassanak (1894:XV1. t.-c. 107—110. §§. és Ferenczy p. 288—287., 348. szakasz). Egy harmadik kivétel, ha az örökhagyó honossága nem állapítható meg, amely esetben7) magyarországi lakhe5) Az Északamerikai Egyesült Államokkal 1829. augusztus 27-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés szerint az ingó hagyatékra is a lex rei sitae alkalmazandó (Szántó, ip. 198., Ferenczy, p. 288. és 14. jegyzet). Miért legyünk mi pápaibb a pápánál és miért ne alkalmazzuk a Magyarországon levő amerikai ingó hagyatékra a magyar jogot, ha ezt az Unió úgy kivánja? 6) így rendelkezik az osztrák jog is (kaiserliches Patent vom 9., 8. 1854. Nr. 208. RGiBl. 24. §.): „Sollten in dem Fali, als über den Nachlass eines Auslánders, weldher seinsn ordentlichen Wohnsitz im österreichischen Staate genomrroen hatte, naoh dan angeführten Bestimmungen die Abhandlung von der auslándischen Blehörde zu piflegen wáre, die hierlands befindlichen Beteiligten um die lAbhandlungspiflege durch die österreichische Gerichtsbehörde lensudhen, so hat die letztere die Abhandlung nach den österreicíhischen Gesetzen vorzumehmen,, soferne über vorausgegangene Ediktalladung auch die auswartigen Beteiligten, von welcher Erbrechtsansprüche angemeldet wurden, sich dieser Verhamdlung unterwerfen." 7) Szintúgy az előbbi jegyzetben idézett osztrák pátíans 25. §-a.