Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 3. szám - A magyar-délszláv vdb. itélete P. Gyula és feleségének az agráralap elleni 233. sz. perében. Folytatás

20 (Ellenfeleink ennek éppen az ellenkezőjét állítják. A fentiekben ismertettük a magyarázandó szövegeket és indokoltuk álláspontunkat. Lehet, hogy a szerződő felek, vagy azok egyike mást akart, talán azt, •amit az Agráralap állít, azonban kétségtelen, hogy a szövegek szerint nekünk van igazunk. Már pedig a nemzetközi bíróságok csakis az Egyezmények, mint nemzetközi törvények szövegét tartoznak szószerint és értelemszerint alkalmazni. Nem vehetik ítéleteik alapjául azt, amit a szerződő felek valamelyike a szövegbe utólag kíván belemagyarázni. A Magyar-Jugoszláv Vegyes Döntő Bíróságnak azok az ítéletei, amelyekben helyt adott az elévülési kifogásnak és felpereseket elutasította, nemzetközi jogilag helyt nem állók, indokolásuk nem megnyugtató. Azon kivül, hogy az ítélet a szövegek helytelen magyarázatán alapul és így nemzetközijogilag téves, még méltánytalan is. Kizárja az Agráralapból azokat a magyar felpereseket, lakik éppen ugy károsodtak,' mint a többiek, akik éppen olyan igényjogosultak, mint a többiek és akiket csak azért sujt a Vegyes Döntő Bíróság ítélete, mert nem indították meg a pereket az ideiglenes lagrárreformrendeletek miatt, hanem egyezkedtek és addig vártak, amíg a végleges agrártörvény meghozatott és a végleges kisajátítási rendelet kézbesíttetett. Megjegyzem, hogy az egész több száz pert tevő ügykomplexumban ez a 6—7 per, amelyik ilyen csodálatosmódon elveszett, egész jelentéktelen öszszeget képvisel és az a kártérítési összeg, amelytől ezek iá felperesek elestek, fél százalékát sem teszi ki az Agráralapnak, tehát azt a többiek, akik esetleg részesednek az Agráralapból, meg sem éreznék. Azzal is érveltek, hogy ha a Vegyes Döntő Bíróság az elévülés legszigorúbb alkalmazásával véget nem vetne a peráradatnak, akkor az Agráralap tönkremenne, mert rengeteg új per keletkezhetne. Ez teljesen téves, mert több per nem keletkezhetik. Az Agrártörvény alapján ugyanis a régi agrárrendeletekkel már egyizben érintett birtokokra vonatkozólag az összes végleges kisajátítást tartalmazó rendeleteket kibocsájtották. A kézbesítés óta 6 hónap már régen eltelt, tehát új kereseteket az Agráralap ellen nem lehet beadni. Azok a felperesek, akik a kártérítéstől ilyenmódon elestek, véleményem szerint a Jugoszláv Állam ellen fordulhatnak. A Jugoszláv Kormány azonban ugy értelmezi az Egyezményeket, mint mi és azt állítja, hogy csak laz Agráralap vonható felelősségre. A Vegyes Döntő Bíróság még nem nyilatkozott e kérdésben. Az érdekeltek* teljes kártérítést kérnek, a magyar kormánymegbízott szerint csak az u. n. helyi kártalanítást kérhetik, amit minden jugoszláv állampolgár is kap, a jugoszláv .kormány szerint semmi sem jár nekik, mert a magyar károsultakat az Agráralap köteles kártalanítani. Mennyivel egyszerűbb lett volna ezeket a kereseteket elfogadni 1 (Vége.)