Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 2. szám - A magyar-jugoszláv vegyes döntő biróság itélete. P. Gyula és feleségének az agrár alap eleni 233. számu perében. Folytatás

11 Az előbb említett törvényes rendelet alapján a telekkönyvben fel lett tüntetve az elidegenítési és terhelési tilalom. Az utóbb említett rendeletet elvileg csak ia nagybirtokok egyes részeire alkalmazták. Az összes említett rendeletek tényleges alkalmazása nem érintette a tulajdonjogot, mert a tulajdonosok továbbra is telekkönyvi tulajdonosok maradtak és a haszonbérbe adott földek után haszonbért kaptak. Az igénybevételre kijelölt területekre vonatkozó végleges rendelkezés a végleges agrártörvénynek lett fenntartva. Egyik rendeletet, vagy törvényt sem lehet tehát előzetes kisajátításnak nevezni. Annyira nem volt szó előzetes kisajátításról, hogy a végleges agrártörvényben nagyon sok olyan terület végleg felszabadíttatott és a tulajdonosoknak visszaadatott, amely területeket azelőtt kényszerbérletbe adtak. A helyenként keresztülvitt részleges kisajátításokat sem lehet végleges kisajátításoknak nevezni, tekintve, hogy ezekre a területekre vonatkozólag a kártalanítás összegének megállapítása a végleges agrártörvény részére tarttatott fenn és hogy ez a végleges törvény több ilyen részleges kisajátítást hatályon kívül helyezett. Nem lehet feltételezni, hogy a Párizsi Egyezmények aláírói nem ismerték a jugoszláv agrárreform ideiglenes rendelkezéseit és a provizórikus törvényeket. Ellenkezőleg. A Párizsi II. Egyezmény első cikkének 2-ik bekezdéséből világos, hogy az aláíró hatalmak nagyon jól ismerték az 1930. január 20na előtti agrártörvényeket és rendeleteket, hiszen nagyon határozottan és helyesen úgy rendelkeztek, hogy: a) megadják a jogot a magyar állampolgároknak, hogy újból pert indítsanak a Vegyes Döntő Bíróság előtt Jugoszlávia, illetőleg az Agráralap ellen az Agrárreform alkalmazásának ténye miatt, és pedig b) ahol ez az agrárreform még nem lett végleges törvénnyel rendezve, c) olyan birtokokra vonatkozólag, amelyek az érvényben levő törvényekkel és rendeletekkel már az agrárreform keretébe vonattak, d) amelyekre vonatkozólag a tulajdonos szabad rendelkezése korlátoztatott az 1930. január 20-a előtt kibocsájtott törvények és rendeletek szövegei szerint, e) és, hogy azok a perek, amelyeket .az új jugoszláv agrártörvény alkalmazása miatt indíthatnak, csak az agráralap ellen irányulhatnak, mert Jugoszlávia az ügyön kívül áll, f) megállapodás történt, hogy Jugoszlávia 1931. július 20-a előtt közzéteszi a végleges agrártörvényeket és intézkedni fog, hogy ,az új törvényes rendelkezések alkalmazása lehetőleg gyorsan történjék. Hia tehát a Párizsi Egyezmények aláíróinak nem lett volna szándékában az, hogy megadják a jogot új perek indítására olyan területre vonatkozólag, amelyekre már bizonyos rendeletek tényleg alkalmaztattak, akkor bizonyára nem feledkeztek volna meg erről és ennek az egyezményben kifejezést is adtak volna.