Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Általános békerevizió vagy a trianoni szerződés külön reviziója

36 Magyar nemzeti szempontból, revíziós igényeinknek a nyugati államokban való alátámasztására, igen fontos volna a békekonferencia elé terjesztett hamis adatoknak mielőbbi feldolgozása és rendszerbefoglalása, mert az ezek által elkövetett sorozatos megtévesztések is azt igazolják, hogy a nagyhatalmak képviselőit még közvetlen a győztes háború utáni lelkiállapotban is csak úgy tudták rábírni Magyarország jelenlegi határainak elfogadására, hogy őket Magyarország történelmét, földrajzi helyzetét, továbbá nemzetiségi és gazdasági viszonyait illetően félrevezették. Ilyen körülmények között hiába tiltakoznak a kis-entente államok az ellen, hogy országaik területének revízióját érintő kérdésekről tárgyaljanak egymás között a nagyhatalmak, mivel felfogásuk szerint róluk-nélkülük úgysem lehet határozni, s az ilyen eljárás szerintük nem volna összeegyeztethető a Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányának szellemével s nem különösen annak 10. cikkével. A békekonferencián volótlan adatokkal megtévesztett nagyhatalmaknak képviselői teljes joggal követelhetik annak a szerződésnek revízióját, amelynek területi rendelkezéseihez a konferencián igaznak elfogadott, de valójában hamis ténybeli adatok alapján járultak hozzá. Sőt, amint meggyőződtek arról, hogy valótlan adatokkal megtévesztették és félrevezették őket a békekonferencián, a cessante causa, cessat effectus elvénél fogva, egyenesen erkölcsi kötelességük a szerződés revíziója iránti lépéseket folyamatba tenni, mert az emberi civilizáció elsődleges hordozói, a nyugati nagy kulturnemzetek, nem védhetnek és tarthatnak fenn szélhámoskodás és hamisítások révén létrejött igazságtalan nemzetközi állapotokat. Teljes mértékben aláírjuk, hogy a nemzetközi jog és a nemzetközi érintkezés biztonsága a fennálló szerződések tiszteletbentartásán nyugszik. Ahhoz azonban, hogy a nemzetközi szerződések szentsége korlátlanul érvényesülhessen, a formailag érvényes szerződéseknek egyrészt legalább bizonyos minimális erkölcsi alappal kell bírniok — tehát nem képezheti azoknak alapját tévedés vagy megtévesztés — másrészt pedig a szerződések rendelkezéseit a szerződő feleknek kölcsönösen kell teljesíteniük. A békekonferencián megtévesztett nagyhatalmak annál is több joggal kívánhatják a trianoni szerződés revízióját, mert a fenti öt pontban ismertetett különleges ténykörülmények és szerződésszegések az Egyezségokmány 19. cikkén kívül is jogalapot és módot nyújtanak a trianoni szerződés revíziójára. A nagyhatalmaknak a békekonferencián hamis adatokkal való megtévesztése, a Szövetséges és Társult Főhatalmat által a Millerand-féle kísérőlevélben tett ígéreteknek be nem váltása s a kis-entente államainak sorozatos szerződésszegése folytán joggal