Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Általános békerevizió vagy a trianoni szerződés külön reviziója

37 vitathatjuk a trianoni szerződés területi rendelkezéseinek eredeti érvénytelenségét, vagy legalábbis megtámadhatóságát. E vonatkozásban utalhatunk egy frappáns francia analógiára. Van egy francia nemzetközi jogi elmélet, amely szerint ElszászLotharingia tulajdonképen nem a Versailles-i békeszerződés megkötésekor, hanem már a világháború kitörésének napján szállt vissza jogilag Franciaországra, mert a franciák arról 1871-ben. a frankfurti szerződés által, a béke fejében mondtak le. Minthogy pedig a németek az 1914. augusztus 3-iki hadüzenettel „bűnösen" megszegték a Franciaország által Elszasz-Lotharingia átengedésével megvásárolt békét, Elszász-Lotharingia, a német birodalom szerződésszegése folytán, a német-francia háború kitörésekor jogilag visszaszállt Franciaországra. Ennek a fikciónak segítségével főként azt igyekeznek beigazolni a franciák, hogy Elszász-Lotharingia nem annexió, hanem reintegráció révén került vissza Franciaországhoz. Ehhez az elmélethez hasonlóan mi is állíthatjuk, hogy a trianoni szerződés területi rendelkezései ma már csak de facto léteznek, nemzetközi jogilag azonban, a kísérőlevélben foglalt ígéretek be nem váltása és a kis-entente államok szándékos szerződésszegései folytán, non existens-nek, vagy legalábbis megtámadhatóknak tekintendők. Sőt a békekonferencia tagjainak hamis ténybeli adatokkal való megtévesztése folytán vitathatjuk a trianoni szerződés eredeti érvénytelenségét is. E felfogás mellett foglalt állást az egyik legkiválóbb nemzetközi jogász, Dupuis is, aki az u. n. optánsügyből keletkezett magyar-román konfliktusról írt egyik értekezésében azt fejtette ki; hogy Románia elveszti jogcímét Erdélyre, ha továbbra is alkalmazza azt az agrártörvényt, amelyet a vegyes döntőbíróság ellenkezőnek mondott ki azzal a feltétellel, amely mellett a szuverenitásváltozás létrejött, azaz a trianoni szerződés 250. cikkével.15) Dupuis-hez hasonlóan De Louter és még számos neves nemzetközi jogász szintén azt vallja, hogy az egész nemzetközi szerződés érvényessége megtámadható, ha valamelyik szerződő fél szándékosan nem teljesíti annak egy vagy több rendelkezését. Az utódállamok által elkövetett szándékos szerződésszegések is azért képeznek nyomós okot a trianoni szerződés területi rendelkezéseinek kivételesen sürgős revíziója mellett, mert sem a Versailles-i, sem a St. Germain-i szerződés rendelkezéseit nem szegték meg ennyi alkalommal és ily súlyosan a szerződő felek s a Magyarországot környező államoknak következetesen szerződéstipró magatartása folytán a trianoni szerződés nyilvánvalóan nem lehet alkalmas Középeurópa békéjének fenntartására és biztosítására. 15) Dupuis, Le différend Roumano-Hongrois au Conseil de la Société des Nalions en isepternbre 1927. Revue de droit international. 1927, Tome I., p. 960.