Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)
1933 / 4. szám - Általános békerevizió vagy a trianoni szerződés külön reviziója
30 ződés területi rendelkezéseinek revízió ját vitték keresztül a nemzetközi életben érvényesülő dinamikus erők. Nyugatmagyarország egy részének népszavazás útjáni visszacsatolása azonban nem csupán a trianoni szerződés területi rendelkezéseinek módosítására szolgál egyedülálló precedens gyanánt, hanem felhívja a figyelmet arra is, hogy miként nyilatkozhatott volna meg a Magyarországtól elcsatolt területek többi nem magyar anyanyelvű lakossága is, ha erre népszavás útján módja lett volna. A soproni népszavazás eredménj^e egyszersmint frappáns cáfolata a Millerand-féle kísérőlevél érvelésének, amely szerint népszavazás azért felesleges az elszakított országrészeken, mert az ottani lakosság úgyis a békekonferencia által megvont határokat erősítené meg akaratával népszavazás esetén.7) 4. Egy további figyelemreméltó körülmény az, hogy Magyarország önszántából sem nemzetközi szerződés, sem valamelyik felelős áltamf ér fiának nyilatkozata által soha nem erősítette meg a trianoni szerződés területi rendelkezéseit. Sőt ellenkezőleg, a magyar kormányelnökök és külügyminiszterek, úgy a parlamentben, mint egyéb alkalommal — és pedig több ízben kormánynyilatkozat alakjában is — isméteken kifejezésre juttatták azt, hogy a magyar nemzet a trianoni határokban soha megnyugodni nem fog és minden erejével törekedni fog azoknak békés úton való módosítására. A magyar kormányok ezt a magatartást az egész magyar társadalommal egyetértően és annak nyomására folytatták, mert a magyar közvélemény felháborodása méltán elsöpörte volna azt a kormányt, amelyik beleegyezett volna egy középeurópai Locarno létesítésébe a jelenlegi határok fenntartása mellett. Magyarország következetesen revizionista nemzetközi szerződéskötési rendszerétől és külpolitikájától lényegesen eltér Ausztria és Németország magatartása. A két állam váltakozó kormányai különböző álláspontokat foglaltak el a békerevizió tekintetében, sőt mindkét állam nemzetközi szerződésekkel önként is megerősítette a Versailles-i és Saint-Germain-i békeszerződés igen fontos rendelkezéseit. Az Állandó Nemzetközi Bíróság által a német-osztrák vámunió ügyében 1931. szeptember hó 5-én adott kedvezőtlen jogi vélemény az 1922. évi október 4-iki I. genfi jegyzőkönyvre van alapítva. Ebben a jegyzőkönyvben Ausztria önként megerősítette a Saint7) „Igaz, 'hogy a magyar Békedelegáció azzal érvel, hogy a Békef eltételeit sehol sem rendeltek el népszavazást. Ha a Szövetséges és Társult Hatalmak fölöslegesnek tartották, ihogy a népesség ilyen irányú megkérdezéséhez folyamodjanak, ez azért történt, mert meggyőződtek róla (?), hogy, ha ez a megkérdezés az őszinte véleménynyilvánítás teljes biztosításával történnék, nem vezetne számbavehetően más eredményre, mint amilyenre Középeurópa néprajzi 'viszonyainak és nemzeti aspirációinak tüzetes vizsgálata vezette a Hatalmakat."