Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Általános békerevizió vagy a trianoni szerződés külön reviziója

3) Germain-i békeszerződés 88. cikkét, amely az osztrák állam szuverenitását — a trianoni szerződés 73. cikkéhez hasonlóan —jelentékenyen korlátozza. A genfi jegyzőkönyvnél is sokkal kifejezettebb anti-reviziós jellege van azonban a csehszlovák köztársaság és Ausztria között 1921. december 16-án Prágában öt évre kötött szerződésnek, melynek 1. cikke szerint a szerződő felek kötelezik magukat a Saint-Germain-i békeszerződés összes rendelkezéseinek szigorú betartására. A két állam ez alkalommal garantálta egymás területi integritását és e tekintetben kölcsönös politikai és diplomáciai támogatásban is megállapodtak. E szerződés éle politikailag Magyarország ellen irányult ugyan, de ezáltal Ausztria egyúttal, motu proprio, elismerte és megerősítette a Saint-Germain-i szerződéssel létesített nemzetközi helyzetet is. Németország viszont az 1925. évi locarnoi szerződések által saját szabad elhatározásával járult hozzá a Versailles-i szerződésben nyugati határaira nézve megállapított status quo-hoz s az ugyanekkor Csehszlovákiával és Lengyelországgal kötött döntőbírósági szerződések a keleti határok tekintetében sem erősségei a német revizionista álláspontnak, mint ahogyan Magyarország revíziós igényeit sem erősítené, ha döntőbirósági szerződést kötne Romániával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. A német jogászok ugyan azt vitatják, hogy a rajnai paktum csupán a határok erőszakos megváltoztatását tiltja, de egy békés revíziónak még a nyugati határok tekintetében sem állja útját, mégis kétségtelenül megállapítható, hogy a locarnói egyezmények erősen gyöngítik, elsősorban a nyugati határok tekintetében, a német revizionista álláspontot. Például szolgálhat erre az is, hogy Poincaré még Eupen és Malmedy tartományok Németországnak való visszaadása tárgyában a Belgium és Németország között folytatott tárgyalásokat is megakadályozta. Belgium ugyanis bizonyos pénzügyi kompenzációk ellenében hajlandó lett volna beleegyezni abba, hogy ezek a tartományok Németországhoz visszacsatoltassanak. 5. Utoljára említem a trianoni szerződés területi rendelkezéseinek revízióját parancsoló szükséggel követelő azt a körülményt, hogy míg Magyarország a békeszerződés területi rendelkezéseit hiánytalanul végrehajtotta ,addig a velünk szemben állá hatalmak sorozatosan nem teljesítették az annexió fejében vállalt kötelezettségeiket. Csak a legkirívóbb eseteket említem. Magyarország a világháború utáni súlyos helyzetében is csak azért írta alá és ratifikálta a trianoni szerződést, mert a Millerand-féle kísérőlevél, a Szövetséges és Társult Főhatalmak nevében, kilátásba helyezte a határok igazságos, a gazdasági és néprajzi viszonyoknak megfelelő módosítását; és mert egyfelől a kisebbségi szerződésekben lefektetett nemzetközi jogvédelem létesítésével biztosítva látszott az utódállamok szuverenitása alá