Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1-3. szám - Ideiglenes jogfentartó rendszabályok a hágai állandó nemzetközi biróság előtt

12 rendszabályokat anélkül, hogy azok kötelező erővel bírnának. Ezt az értelmezést látszik megerősíteni az Á. N. B. által 1922. március 24-én elfogadott ügyviteli szabályzat 57. cikke, amely miután kimondja, hogy akkor, amidőn a Bíróság nem ülésezik, az Elnöknek joga van jogfenntartó rendszabályokat elrendelnie, hozzáfűzi, hogyha a felek nem teljesítik a Bíróság vagy az El­nök által elrendelt intézkedéseket, az egyszerűen tudomásul vétetik.33) Mégis jelentős különbség észlelhető a Bryand-féle szerző­désekben foglalt és az A. N. B. által elrendelhető jogfenntartó rendszabályok között. Ez következik abból a körülményből, hogy egészen más egy állandó bíróság feladata és hatásköre, mint a Bryan-féle szerződésekkel létesített vizsgálóbizottságoké, de a különbség onnan is származik, hogy az Á. N. B. megalko­tása és szervezete, az Egyezségokmány 14. cikke révén, szoros kapcsolatban áll a világháború utáni nemzetközi jogrend fenn­tartására hivatott Nemzetek Szövetségével. Az Egyezségokmány 13. cikkének 4. bekezdése szerint a Tanács van hivatva a nemzet­közi bíróságok Ítéleteinek érvényesítésére megfelelő intézkedéseket indítványozni.34) Ilyen módon a statútum 41. cikke 2. bekezdé­sének az a rendelkezése, amely szerint a jogfenntartó rendsza­bályokat haladéktalanul kell közölni a felekkel és a Tanáccsal, azt a benyomást kelti, mintha az Á. N. B. szabályzata módot nyújtana a Tanácsnak, mint a Nemzetek Szövetsége organizmu­sában a nemzetközi Ítéletek végrehajtására elsősorban felügyelő szervnek, a jogfenntartó rendszabályok tárgyában hozott hatá­rozat végrehajtása miatti esetleges intervencióra. Tekintettel azonban arra, hogy az Egyezségokmány 13. cikkének 4. bekez­denek háborút. — Az Egyesült Államok azután 1913-ban 6. 1914. óv folya­mán pedig 24 állammal kötöttek ilyen szerződést. — A szerződések lénye­gileg mind előírják, hogy a viszályoknak a vizsgálóbizottság elé való utalása kötelező, de a bizottság által javasolt megoldás nem. Így tehát főcéljuk a tények hiteles megállapítása s a közvélemény lehiggadásához és megnyug­tatásához szükséges időnyerés. — L. bővebben: Fauchille op. cit. Tome I. troisiéme partié p. 626—630. 33) Réglement de la Cour. Article 57. „Lorsque la Cour ne siége pas l'indication des mesures conservatoires est faite par le Président. En cas de refus de la part des parties de se conformer aux indi­cations de la Cour ou du Président eoncernant les mesures conservatoires, il en est pris acte." — Az eljárási szabályok 57. cikke érvényben maradt egészen 1931-ig. A Réglement-nak 1931. évben való átdolgozásakor módo­sított alakját lásd a 42. sz. jegyzetben. 34) Egyezségokmány 13. cikk 4. bek. „A Szövetség tagjai kötelezik magukat, hogy híven végrehajtják a hozott Ítéletet és nem indítanak há­borút a Szövetség olyan tagja ellen, amely az ítéletnek aláveti magát. Abban az esetben, ha az Ítéletet nem hajtják végre, a Tanács az Ítélet érvényesítésére megfelelő intézkedéseket indítványoz."

Next

/
Oldalképek
Tartalom