Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 5. szám - A német-osztrák vámunio a hágai cour előtt.; A hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében; (Folytatás)

34 hogy függetlenségét veszélybe sodorhatják. Olyan szerződés, amellyel Ausztria kötelezné magát, hogy beleavatkozik más hatalmak ügyeibe, olyan alkotmányjogi szabály elfogadása, amely szerint egy másik államfő gyakorolná az osztrák köz­társaság elnökének jogait, oly példák, amelyek elvitathatatlanul ebbe a cselekvési kategóriába tartoznak. De mindjárt hozzá kell fűzni, hogy természetüknél fogva a cselekvések e fajai egyenként vizsgálandók, mert valamely cselekvés amely bizonyos körül­mények között semmi veszélyt nem jelent az állam független­ségére, más körülmények között rendkívül veszélyes lehet. Következik, hogy a német—osztrák vámunió és a saint­germaini Bsz. 88. §-a összeférhetőségének megállapíthatása végett szükséges, hogy az említett rendszer ne legyen se olyan cselekvés, amely Ausztria függetlenségének feladására irá­nyul, sem pedig olyan, amely alakilag érintetlenül hagyja ezt a függetlenséget, de alkalmas arra, hogy azt veszélyeztesse. Mindkét feltétel egyformán szükséges és egyformán fontos. 8. Áttérek ezután az 1922. október 4-i genfi jegyzőkönyvre. Főleg ezen a ponton nem értek egyet a jelen jogi vélemény indokolásával. A bíróság úgy látszik a következő tételt állította fel: A Németország és Ausztria között az 1931. március 19-i jegyzőkönyvben lefektetett elvek alapján és azok határai kö­zött létesített rendszer nem volna szükségképen összeférhetetlen a saint germaini Békeszerződés 88-ik cikkével, ellenben össze­férhetetlen a Genfi Jegyzőkönyvvel. Szerintem ellenkezőleg a fenti rendszer nem lehet összeférhetetlen a genfi Jegyzőkönyvvel csak az esetben, ha a saint germaini Békeszerződés 88. cikké­vel is ellentétben áll, mert a genfi Jegyzőkönyv nem kényszerít Ausztriára semmi olyan kötelezettséget, amelyik nem foglaltat­nék benn már az említett cikkben. Azt kérdezhetjük, vájjon az államok, amelyek 1922-ben a genfi Jegyzőkönyvet aláírták, megváltoztatták-e maguk között a 88-ik cikk rendelkezéseit, amelyek — mint ahogy fentebb megjegyeztem — a béke szabályozásának lényeges részét al­kotják és amelyeket nem egyik, vagy másik állam érdekében létesítettek, hanem az európai politikai rend magasabb érdeké­ben és a béke fenntartása céljából. Bárhogy legyen is elég ha megállapítom, hogy az Ausztriát illető kötelezettségek tekinte­tében a jegyzőkönyv teljes mértékben a 88-ik cikk területén marad. Figyelmen kívül hagyom azokat a szoros kapcsolatokat, amelyek ennek a jegyzőkönyvnek első és második része között fennállanak és amelyek alkalmasak arra, hogy alátámasszák az általam felállított tételt és csak a következő észrevételekre szo­rítkozom. Ami a Jegyzőkönyv 2-ik részének első bekezdését illeti nem vitás, hogy az teljesen megfelel a 88-ik cikk első részének. Nyil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom