Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 1. szám - Harasztosi Király Ferenc Dr. előadása; Az International Law Association newyorki konferenciájának nemzetközi gazdasági jogi tevékenysége. 1. r.

14 azonos tárgyú, önálló nagyipari vállalatok vagy vállalati cgybefoglaltságok (belföldi kartelek vagy koncernck) egybefoglal, sága termelésüknek, illetve termékeik forgalombahozatalának a közérdekkel is összeegyeztetendő módon való észszerű megszervezésérc. K közgazdaságludonványi szempontból felállított definícióinál jogászilag hasznosítva, a nemzetközi kartelek jogi definícióját így adtam: a nemzet közi ipari karlel vámvonalak által elválasztó!I nemzeti vállalatok, vagy nemzeti karleijeik olyan szerződése, amelyben <i szerződő jelek arra kötelezik magukat, hogy meghatározott szervezeti formán belül és meghatározott szolgálta,ások (dare, facere, vagy non faccre) teljesítésével mozditjják elő azt a közös céljukat, hogy tevékenységi területükön észszerűen, összhangzabosán és a közérdekkel is összeegyeztethető módon folytassák a termelési. A nemzetközi kartclck szervezeti összetételének ismertetése után azzal a problémával foglalkoztam, hogy lehetséges-e, hogy nemzetközi kartelekel a nemzeti jogtól (kinőve a közrendet) elszakítva, teljesen nemzetközi jogi alapon állítsanak fel; avagy a nemze közi karlelek szabályozásának is a nemzeti jogra kell támaszkodnia és ha igen, milyen mértékben? Áttérvén ezután a nemzetközi kartel jogban a birói illetékesség alapelveire, kifejlettem, hogy az alacsonyabb rendű nemzetközi kartel nem lévén jogi személy, tagjai a kaiieljógviszonyok tekintetében is a rájuk egyébként illetékes bíróság illetékessége elé tartoznak. Az esetleg különböző államok bíróságai ele tartozó, de ugyanabból a kartelbő] adódó ügyek egyöntetű eldöntéséi az alkalmazandó jog előzetes kikötésének kellene biztosítania. Alkalmazandó jogul kívánatos ;t „nemzetközi" kartól „honossága" szerinl meghatározandó jog.' A honosság tekintetében a jogi személy analógiájára való elbírálás volna ajánlatos a nem jogi személyként működő nemzetközi karleleknrl is. vagyis a/, hogy ;i karlel székhelye, eladási helye, üzletvezetési irodája, azaz tevékenységének valóságos súlypontja szerint, végső esetben pedig a lelek akaratával nyerjen a karlel honossága is meghatározást. Kívánatos és célszerű volna, ha e karlelek ügyeiben a jövőben csupán e kartelek ilyen honossága szerinl meghatározón bíróságok bírnának illetékességgel. A magasabb rendű (a nemzetközi gazdasági életben ritkábban előforduló) karielek, tehát a jogi személyként működő karlelek ügyeiben e karlelek, illetve a formául választolt vállalat, (kereskedelmi társaság) honossága szerinl illetékes bíróság* nak volna adandó a kartclviták eldöntésére birói illetékesség. Ma ez az elv még egészen tisztán nem érvényesül; így nem jut érvényre a karlelkíviilálló vagy a karlelíag ellen a kartel állal indított pernél. A választott bírósági klauzulának a nemzetközi karleljogban való jelentőségének ismcrlclése után a hizottság ama kér-