Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 8. szám - HATÁSKÖR ÉS ÉRDEM
82 fényükkel magukra kötelezőnek isme'ik el a Gour alapszabályait és eljárási szabályait. Ezek tehát éppen oly jelentőséggel bírnak a hatáskör megállapítása szempontjából mint az Alapeegyezmény pontjai. A hatásköri kifogás perrendtartási kérdés különösen akkor, ha perrendi szabályon alapul. Ha a perrendi szabályok azt írják elő. hogy a hatásköri kifogás in limine litis előtrejesztendő, akkor alperes köteles azt így előterjeszteni, különbem nem vehető figyelembe — hacsak olyan pergátló körülményről nincs szó, amelyei a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. Nincs akadálya annak, hogy a hatáskör kérdése az érdemmel együtt tárgy altassák, de ez esetben is kötelező az a szabály, hogy a hatásköri kifogást in limine litis kell előterjeszteni. Az ítélet álláspontja tehát, amely szerint a hatásköri kérdés perrendi kérdés, amely a Statútum és a Réglement szerint döntendő el teljesen helyes. Több nemzetközi bíróság ítéletében olvassuk, hogy a hatásköri kérdés vizsgálatánál kénytelen érinteni (effleurer) az érdemi részt.:í Sem a tudományban, sem a gyakorlatban nem látunk kialakult véleményt, vagy irányzatot. Szerintem arra kell törekedni, hogy minél határozottabban, élesebben elválasszuk a hatásköri kérdést az érdemtől. A teljes szétválasztás volna az ideális megoldás. Ez azonban nem lehetséges, mert a hatáskör — ha nem is érdemi kérdés — bizonyos esetekben az érdemi rész érintése nélkül nem is tárgyalható. Fogalomzavar elkerülése végett ezt ügy fejezhetjük ki. hogy a hatáskör kérdésében vannak: a) alaki jogi és b) anyagi jogi elemek, vannak továbbá 1. tisztán hatásköri és 2. vegyes hatásköri kérdések. a) Alaki jogi elem pl. az eljárási szabályok betartása, a perképesség, a hatásköri kifogások előterjesztésének határideje, a hazai bíróság előzetes igénybevétele, b) anyagi jogi pl. a közvetett károk követelésének kifogása, az állampolgárság s a vonatkozó szerződések értelmezéséből folyó egyéb kifogások. Az eljárás — ha a hatáskör nem 100%-ig kétségtelen — a következő. A bíróság vizsgálja hatáskörét. Ha leszállítja, akkor a pert megszünteti, ha megállapítja, akkor érdemben dönt. A) A hatáskör megállapításánál vizsgálja a nemzetközi jog általános elvein kívül a) az alaki jogszabályokat, statútumát, perrendjét, b) az anyagi jogi szabályokat, az Egyezményt, választott birói szerződést, egyéb szerződéseket, megállapodásokat. Ez 3Lásd az Állandó Nemzetközi Törvényszék 6; sz. ítéletét, amelyben a biróság kimondja, hogy a hatáskör vizsgálatánál bizonyos mértékhen érdemi kérdésekkel is foglalkoznia kell. Publications de la Cour, Série A — 6.
