Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A NEMZETKÖZI KARTELEK ÜGYE AZ INTERNATIONAL LAW ASSOCIATION ELŐTT

53 leiében. "2. Szükséges-e emellett, vagy általában az alkalmazandó jog kérdésénél, különbséget tennünk: a alaesonyabbrendü icsúcs-szervezet nélkül működői karlelek és bi magasabbrendü \csúcs-szervezettel működő) kartelek között? 3. Mi legyen az alkalmazandó jog a kartelek szervezete tekintetében? Mennyiben jönnek itt tekintetbe a következő kapcsolóelvek: aj szerződéskötés helye, b) a kartel székhelye, f / az ellenőrző szerv székhelye. d > valamely meghatározott nemzeti jogban gyökerező jogi formának választása? Hogyan minösítendők nemzetközi jogilag azok a kartelek, amelyek nem jogképes kereskedelmi társaságok ugyan, de üyyintézó esúestársas'hjuk sines? a> az ilyent karteleket egységes jogi tipus imagánjogi társaság, egyesület, innominát szerződési alá kell-e utalni, avagv b I a minősítést minden egyes esetben aszerint kell megoldani, hogy a karlel melyik jogi típushoz áll a kérdéses esetben a legközelebb, vagy e I a nemzetközi kartel minősítését a lex fori helyén irányadó jogi felfogás szerint kell-e meghatározni? Hogyan minősítendő a magasabb szervezeti formájú nemzetközi kartel? aI milyen a minősítés az u. n. eyyséyes társaságoknál, amelyeknél a csúcstársaság egyúttal a kartelköteléket is magában foglalja. b> hogyan minősítendő a kartelviszeny. ha külön szerződésbe van foglalva, amely a csúcstársaságot megalapító szerződéses viszony mellett áll fenn? 'kettős társasági. 4. Mi az irányadó jogi statútum a karteltagok versenyszabályozásainál, vagyis az u. n. r>e/.so kartelkényszer eseteiben? Mennyiben jönnek itt tekintetbe a következő kapcsolóelvek: n* a felek kifejezett, vagy hallgatólagos akarata, b > vélelmezhető akaratuk, c) a szerződéskötés helye, d) a karte! székhelye, ej a kartel felügyelő. szervének székhelye, fi a kartelszervezetnél tekintetbe jövő jog. ;/1 a teljesítési hely ifennállhat-e egységes teljesítési hely valamennyi kartelszerződésre? h > a kartel gazdasági súlypontja megfelelő területi vonatkozásokban. íj szükséges-e itt is a megkülönböztetés az alacsonyabb- és a magasabbrangú kartelek között? 5. Mi az irányadó jogi statútum a kartelnek a kívülállók felé irányuló hatásainál, vagyis a külső kartelkényszer eseteiben1 Mely jog szerint kell különösen elbírálni a nemzetközi, vagy a nemzeti kartelek által külföldi kívülállókkal szemben foganatosított szigetelés iSperren eseteit? az ármegkülönböztetések és a különbségtevő árleszállítások és az egymásmi a jelentősége a nemzetközi kartel jogban0 *2. Hogyan birálandők el a nemzeti karteltörvények a közrend nézőpontjából0 Szükséges-e megkülönböztetést tennünk e nemzeti külön törvények érvényesülési területe tekintetében a közigazgatási jogi tartalmú normák és a magánjogi, vagy a büntetőjogi deliktumnormák között0 3. Felállíthatók-e általános irányelvek tekintetében, hogy az ilyen nemzeti karteltörvények előírásai menynyiben tartoznak és mennyiben nem tartoznak a közrendhez0 Mennyiben fontos a nemzeti karteltörvények tartama tekintetében való következő megkülönböztetés: a> jó erkölcsökbe ütköző, b / az egyén gazdasági szabadságát védő. ci a közület védelmét célzó intézkedések? 4. E tekintetben hogyan itélendök meg az időelötti kartelfelmondásru vonatkozó nemzeti tételes intézkedések? ő. Mennyiben és milyen hatással sérthetik meg e nemzeti karteltörvényeket a külföldi, vagy a nemzetközi kartelek0 6. Valamely állam nemzeti bíróságai a külföldi