Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGOK ÉS BÉKÉLTETŐ SZERZŐDÉSEK JELENTŐSÉGE VITÁS NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK BÉKÉS ELINTÉZÉSÉNÉL

24 joguk volna indítványokká] előállni, mielőtt a teljes tényállásról tudomásuk volna, vagy mielőtt a viszálykodó államok részletes elméletéi és álláspontjál alaposan megismerték volna. Figyelemre méltó az amerikai államok közötti ellentétek elkerülésére és megelőzésére 1923. május 3-án Santiago (Chile) ban aláírt szerződés,27 ugyszintén a Washingtonban 1029. január 5-én aláírt általános amerikai békéltető szerződés kiegészítő rendelkezései. Ezek, legalább részben, egy másik elvi álláspontot képviselnek. Az első ezen szerződések között, amelyei szerzője, Dr. Goudra Manuel, a kiváló paraguayi államférfi nevéről GoUdra-szerződésnek neveznek, égy vizsgálóbizottságok használatát megállapító többoldalú szerződés volt. Ezenfelül ..az alkotmányos intézkedésekre vonatkozó kérdések" ki voltak véve hatása alól. A Goudra-féle szerződés, amely miután meglehetősen lassan eltiy< rte számos amerikai köztársaságnak jóváhagyását, alapját képezte az uj és szélesebb alapokra fektéiéit l929.-iki egyez,,Egyeztető eljárásnak vannak alávetve fenntartás nélkül mindenfajta ellentétek, melyek a szerződő felek között felmerüllek, vagy a jövőhen felmerülhetnek, és melyeket nem sikerült diplomáciai úton elintézni.-8 A már folyamatban levő „eljárás" csupán a felek között közvetlenül létrejött megegyezés esetén szakítható félbe, — vagy pedig, ha a felek hajlandók valamely amerikai államfő éx aequo et bono hozóit határozatát feltétel nélkül elfogadni, vagy pedig a vitás kérdést döntőbíróság vagy nemzetközi bíróság elé bocsájtani.29 A Goudra-féle szerződésben tervbeveti vizsgáló bizottság egyeztető bizottsággá alakul.30 A hizoltság öl tagból áll, kik valamennyien amerikai államok polgárai. Mindegyik kormány az összehíváshoz kél tagol nevez meg, „kik közül csupán egy lehet az illető állam polgáré". Az ötödik tagot ez a négy közös megegyezéssel választja és ez tölti he az elnök feladatkörét.31 27 U. S. Treatii Serics, No. 752. • 28 I. szakasz; lásd továbbá XV szakaszt. -» XIII. szakasz. :!0 II. szakasz. 31 Az 1923. május 3-íki egyezmény IV.-ik szakasza szerint: ..Az ötödik tagol :\ már kinevezeti tagok közös megegyezéssel választják és ö töltse be az elnök hatáskörét. Azonban egy, a bizottságban mar képviseli állam polgára nem választható meg. Bármely kormánynak jogában van az így megválasztott tagol visszautasítani további indokolás nélkül és ez cselben egy másik tag választandó a lelek közös megegyezése alapján a visszautasítástól számított harminc napon belül. Megegyezés hiányában a jelölést egy, a vitában nem érdekeli amerikai köztársaság elnöke ejtse meg, kii a már kinevezeti megbízottak sorshúzás álján egy nem több, mini bal elnököt tartalmazó listából válasszanak meg, mely lista a következő módon állítandó össze: a kél vilalkozó állani kormánya, vagy, ha a vita több, mini kél kormányi érinl közvetlenül, akkor a kormány, illetve a kormányok mindegyike nevezze meg három olyan amerikai köztársaság elnökéi, melyek a vitatkozó felek mindegyikével egyformán barátságos viszonyban vannak."