Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGOK ÉS BÉKÉLTETŐ SZERZŐDÉSEK JELENTŐSÉGE VITÁS NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK BÉKÉS ELINTÉZÉSÉNÉL

23 Fejesést Valamennyi látszólag egyetért abban, hogy a megegyezésre irányuló törekvés, a vizsgálat kővetkezménve legyen, megfelelő javaslatok által vagy egyéb módon. Sok egyezmény tartalma/ óvintézkedéseket, hogy a megbízottak ne választhassák a közvetítők (mediator) könnyű szerepét. Némely szerződés lebetővé teszi, hogy a viszálykodó államok előadhassák a maguk ügyét és részletesen felvilágosíthassák a bizottságot a maguk álláspontjáról, mielőtt az véleményt alkot. így az 1925-i loearnói egyezmények, melyek szövegét a Népszövetség Közgyűlése elé 1928-ban beterjesztett kétoldalú minta-szerződések átvették, u következőket írják elő: ,,Az Állandó Békéltető Bizottság feladata, hogy megvilágítson vitás kérdéseket, összegyüjtsön erre a célra minden szükséges információt, vizsgálat utján vagy bármely más úton és igyekezzen a feleket megegyezésre bírni. Miután az ügyet megvizsgálta, közülheti a telekkel a megegyezésre alkalmas feltételeket és határidől állapít meg. melyen belül azok határozhatnak"".-5 Elő van írva továbbá, hogy: ..A teleket olyan megbízottak képviseljék az Állandó Békéltető Bizottság előtt, akik hivatva vannak közvetítőkként, (intermcdiarip szerepelni a felek és a Bizottság között: a felek alkalmazhatnak továbbá ügyvédekel és szakértőket, úgyszintén kívánhatják, hogy mindenki, akinek véleményét magukra nézve hasznosnak tartják, meghallgattassák, ,.A Bizottságnak a maga részéről joga van mindkét fél megbízottai tói, tanácsadóktól és szakértőktől szóbeli felvilágosításokat kérni, valamint mindenkit, akinek meghallgatását szükségesnek tartja az illető) kormányának beleegyezésével, megidézni.' ->0 A fent idézeti rendelkezések nem szorulnak magyarázatra. Ezekből nyilvánvaló, hogy''európai vélemény szerint a békéltetők indítványait vagy más egyeztet*") törekvéseit az a körülmény leszi értékessé, hogy azok a teljes tényállásnak elfogulatlan és kimeríti") vizsgálatából származnak, a viszálykodó államok mindenirányú érvei által megvilágítva. Uyképen az. európai államok eddig nem mutattak hajlandóságot arra. hogy olyan állandó Békéltet*") Bizottságokra hízzák ellentéteik elbírálását, amelyek főleg harmadik államok polgáraiból alakíttattak, s amelyeknek * Döntőbírósági Egyezmény Németország és Belgium között, 1925 október 16., VIII. szakasz, (American Journal of international Law. XX. kötet, Doeuments, 27. o.) =* XII. szakasz. //. o., 28. o. A IX. szakasz értelmében: ..Különleges rendelkezések hiányában az Állandó Békéltető Bizottság maga állapítja meg az eljárási módot, mely minden körülmények között alkalmat kell. hogy adjon a feleknek arra. hogy meghallgattassanak. A vizsgálatoknál a Bizottság, ha csak egyhangúlag nem határozza el az ellenkezőt, az 1907. október 18-án. a nemzetközi viszályok békés elintézésére kötött hágai egyezmény Ill-ik szakaszában (Nemzetközi Vizsgáló Bizottságok| lefektetett szabályok értelmében járjon el.'"