Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9. szám - A HATÁSKÖR MEGÁLLAPÍTÁSA

102 lására és végül kifejti, hogy a Román,:—magyar vegyes döntőbíróság jogosan döntött a hatásköre kérdéséhen 1917. január l't-én az agrárreform perekhen.21 Bár a Cournak e hatáskörmegállapító joga a 36. t>-ban kétségtelenül kötelező jogszabályként van lefektetve, mégis előfordul, hogy a szerződésbén a felek ezt külön kikötik, vagy megismétlik. így pl. az 1925. április 6-i svájci—francia kötelező döntőbírósági szerződésben a 14. §. külön rendeli, hogy .,il appartiendra le cas échéant á la Cour de décider, eonformément á Tarticle 36 alinéa 4, de son Statut, si elle est compétente".22 Szószerint ismétli a 36. §. vonatkozó mondatát az 1925. február 13-iki belga — svejci döntőbírósági szerződés 13. §.23 A Vegyes döntőbíróságok előtti eljárásban csak szórványosan merült fel a kérdés, mert az eljárási szabályokban egészen határozottan ki van mondva, hogy a bíróság saját maga dönt hatásköre kérdésében.24 A számtalan pergátló kifogást mindég maga a Ydb. bírálta el és e jogát nem kifogásolták egészen a Román—Magyar vdb. 1927. I/l()-iki Ítéletéig, amelynél ezt a románok kétségbevonták. A nemzetközi kereskedelmi Kamara előtt hatásköri kérdés nem merült fel, mert a bíróság az eljárás megindítása előtt minden esetben külön alávetési nyilatkozatot irat alá a felekkel. ad 2. Konkrét ügyben a bíróság jogosult minden hatásköri kérdést elbírálni és ha megállapította hatáskörét, az ügyet érdemben eldönteni.25 Ebben különbözik az arbitrage a jó szolgálatoktól s a közvetítéstől, továbbá a vizsgáló bizottságok működésétől. A döntés és az ítélet szinonim kifejezésekké lettek. A XIX. század első felében még találunk oly döntéseket, amelyekben a döntőbirák véleményt nyilvánítanak: ,.nous sommes d' avis."2(i Mindinkább tért hódít azonban az ítélettel egyértékű döntés „décision", angolul ,,\ve decidé and award." A hágai Állandó 21 ügy ÍI Mavrommatis ügyet, mint a felsősziléziai német érdekek ügyét részletesen ismertetem a III/3. fejezetben, a Román-Magyar vdb. ítélete pedig megtalálható a IV. Részben. 22 Colleclion des lexles gouvernant la comjpétenee de la Cour. Sí ri i D—ő., 39. és 277. old. 23 lel. gyűjtemény 39. és 268. old. 24 le Tribunal slatue aprés instruclion cl audience SUT |e mérite de l'exception. Si celle-ei est écartée, la cause principale esi reprise . " Magyar—SHS. VDB. szabályzat 28. §. 25 „Die Aufgabe des Sehiedsspruehes wird heute ganz allgettiein dahin aufgefasst, dass er die betreffende Stréitfrage zu entschieden und den Streit autoritativ zu sehliessen habe". Lamniasch. Die Reehts;kraft int. Schiedsprüche, 28. old. 26 De túlnyomórészt már akkor is a ..décision'- kifejezés használatos így a Croix folyó ügyben 1798. (Lapradelle. Recueil I. 5.) a holland államadósság ügvében 1816. (Lapradelle. Recueil 1. 287.1, a Fundy öböl ügyben 1817. (Lapradelle, Recueil I. 304.).