Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 10. szám - Nemzetközi jog a magyar biroságok joggyakorlatában

61 Államok kormánya részéről tett hivatalos közlés folytán. Ezt a szerződést a kivándorló egyének állampolgárságának szabályozása végett 1870. szept. 20-án kötött és az 1871:XLII. t.-c.-be iktatott államszerződés 3. cikke érvényben tartotta.) A Spanyolországgal 1861. ápr. 17-én kötött szerződés. (Birodalmi Törvényalap 1861. évf. 427. — Törvénybe cikkelyezve nincsen, rendelkezései csak viszonossági gyakorlat alapjául szolgálnak.) A Svédországgal 1868. jun. 2-án kötött szerződés. (1871:XXIV. t.-c. — Svéd- és Norvégország kettéválásakor az 1905. évben mindkét állam kormánya kijelentette, hogy ezt a kiadatási szerződést érvényesnek tekinti.) Az Olaszországgal 1869. február hó 27.-én kötött szerződés. (1871: XXVI. t.-c. — Ezt az államszerződést a katonai személyekre kiterjesztette az 1871. máj. 15/27-én kelt és a m. kir. honvédelmi miniszternek 1923. évi 11.973/eln. számú rendeletével közzétett nyilatkozat. Budapesti Közlöny 1923. évi 150. sz. — Az 1869.-iki szerződést kiegészíti még a bűntettesek átszállítására vonatkozó 1882. dec. 6-án kötött szerződés, amelv az 1883:XL. t.-c.-be van iktatva.) A Nagybritanniával 1873. dec. 3-án kötött szerződés; (1874:11. t.-c. — Újból hatályban a trianoni békeszerződés 224. cikkének 1. bek. ért. Nagybritannia kormánya részéről tett hivatalos közlés folytán. Ezen szerződés XI. cikkének módosítását foglalja magában az 1901. jul. 26-án kelt és az 1902:XVIII. t.-c.-be iktatott pótnyilatkozat.) A Németalfölddel 1880. nov. 24-én kötött szerződés; (1881:XVIII. t.-c.) A Belgiummal 1881. január 12-én kötött szerződés; (1881 :XIX. t.-c. — Ez a szerződés a trianoni békeszerződés 224. cikkének 1. bek. ért. Belgium kormánya részéről tett hivatalos közlés folytán van újból hatályban.) A Luxemburggal 1882. február hó 11-én kötött szerződés; (1882: XXXVII. t.-c.) A Monacóval 1886. február hó 22-én kötött szerződés; (1887:VI. t.-c.) Az Uruguayjal 1887. jun. 25-én kötött szerződés; (1896.-XXX. t.-c.) A Svájccal 1896. márc. 10-én kötött szerződés; (1896:XXXIV. t.-c.) A Görögországgal 1904. december 21/8-án kötött szerződés; (1907:XXII. t.-c. — Újból hatályban a trianoni békeszerződés 224. cikkének utolsó bek. ért. a görög kormány részéről tett hivatalos közlés folytán.) A Paraguayjal 1907. október 16-án kötött szerződés; (1910;IX. t.-c.) A Bulgáriával 1911. máj. 31/18-án kötött szerződés; (1912:XXIX. t.-c.) A Bomániával 1924. ápr. 16-án kötött szerződés; (1925:V. t.-c.) Ez a háború után keletkezett és törvénybe iktatott egyetlen kiadatási szerződésünk. Szerbiával 1911. március 30/17-én kötöttünk kiadatási szerződést. Ez a szerződés az 1912. évi IV. t.-c.-be van iktatva. A trianoni békeszerződés 224. cikkének utolsó előtti bekezdése értelmében ez a szerződés jelenleg nincsen hatályban, a magyar állam azonban annak rendelkezéseit a viszonosság feltétele mellett adott esetben hajlandó irányadóul tekinteni. Nincsen kiadatási szerződésünk a Cseh-Szlovák Köztársasággal és Ausztriával sem. Magyarország és a Cseh-Szlovák Köztársaság között az erre nézve megindult tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. Csupán ideiglenes megállapodással biztosított tényleges viszonosság áll fenn, amelyet diplomáciai jegyzékváltás fixirozott. Ez a megállapodás formátlan, határozott időtartamra nem szól, s attól mindegyik fél a másik fél előzetes értesítése mellett egyoldalúlag bármikor elállhat. Létrejött 1920-ban. Ausztriával való viszonylatunkban a kiadatás kölcsönös viszonosságon alapul, amelynek irányelveit az 1900. évi Igazságügyi Közlönyben (404. 1.) megjelent igazságügyminiszteri utasítás állapítja meg. Ahol tehát két állam közt kiadatási szerződés nincs, ott ezek helyét ideiglenes megállapodások vagy tényleges gyakorlat pótolhatják. Ezek (nemzetközi szerződések, ideiglenes megállapodások és tényleges gyakorlat) alapján állapítandók meg a kiadatás jogi lehetőségei. Minthogy