Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 10. szám - Nemzetközi jog a magyar biroságok joggyakorlatában

60 jogszabály sérelme nélkül utasította el a felpereseket keresetükkel annál is inkább, mert az iratoknál fekvő útlevelekben előfordult bejegyzésekből kitünőleg felperesek az ország területére augusztus hó 4-én léptek be, és itteni tartózkodásukat csak 24 óra elteltével augusztus hó 6-án jelentették be, amikor is augusztus hó 18-ig terjedő időre nyertek tartózkodási engedélyt. Ámde felperesek 1922. évi augusztus hó 6-án uj bejelentéssel távozásukat jelentvén be, augusztus hó 9-én már engedély nélkül tartózkodtak Budapesten és egymagában azzal, hogy utóbbi napra távozásukat újból bejelentették, a fennebbi mulasztásaik szabályszerűen pótoltaknak nem vehetők. Az észlelt kifogások fennforgása mellett tehát, az ellenőrzést gyakorló rendőrkapitány amaz eljárása, hogy felpereseket az utazástól visszatartva, szabálytalan eljárásuk rendbehozatala végett, a rendőrhatósághoz utasította, — jogellenesnek különben sem volna tekinthető. Mindezeknél fogva felperesek alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel elutasítandók és sikertelen kérelmükkel ellenfelüknek okozott felülvizsgálati költségben a Pp. 543. és 508. §§-ai alapján marasztalandók voltak. (P. VI. 3701/24—1925.) V. KIADATÁS. A kiadatási jog szerződéses jellege. — Kiadatási szerződések. — A birói gyakorlat szerepe a kiadatási jog terén. — Kiadatási eljárásra való jogosultság. — Mely ország törvényei szerint állapítandók meg a minősítő körülmények? — Mely államnak adható ki a tettes? — A honossági illetve az elkövetési hely államának rangviszonya. — A területi cessio és az állampolgárság változásának hatása a kiadatásra. — Optált honosok kiadatása. — A többes honosság hatása a kiadatási jogra. A kulturállamok nemzetközi érintkezésének egyik legfontosabb ága a kiadatási eljárás. Azoknak a bűncselekményeknek sorát, amelyek miatt az egyes államok a menekült bűntetteseket a megkereső államoknak kiszolgáltatják, legtöbbnyire nemzetközi szerződések, vagy legalább is nemzetközi diplomáciai megállapodások határozzák meg. A magyar állam és a külföldi államok közti kiadatási szerződések, amelyek ma is hatályban vannak a következők: a Franciaországgal 1855. nov. 13-án kötött kiadatási szerződés; (R. T\ 1871. 244. — Újból hatályban a trianoni békeszerződés 224. cikkének 1. bek. ért. a francia kormány részéről tett hivatalos közlés folytán. Kiegészítik a bűntetteseknek csalás, sikkasztás és egyszerű lopás miatt való kölcsönös kiadatása tárgyában az 1896. és 1901. évben keletkezett és a francia kormány által a békeszerződés 224. cikke alapján fenntartani kivánt viszonossági nyilatkozatok. Az 1855-iki szerződést kiegészíti még az 1869. február 12-én kötött pótegyezmény, amely az 1871 :XXV. t.-c.-be van iktatva.) Az Északamerikai Egyesült Államokkal 1856. jul. 3-án kötött kiadatási szerződés; (9581/1872. I. M. — R. T. 171. — Újból hatályban a trianoni békeszerződés 224. cikkének első bek. ért. az Eszakamerikai Egyesült