Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-6. szám

27 A 12-ik szakasz a jogszabályazonossági elvet mondja ki, vagyis azt, hogy megtagadható a kiadás, ha a megkeresett állam "törvényei szerint a tettes nem volna üldözhető, ha a cselekményt ezen állam területén követte volna el. Egyébként a tervezet körülbelül megfelel azon elveknek, amelyek a kiadatás kérdésében a nemzetközi joggyakorlatban általában kialakultak. Ezalatt a tengerészeti és kereskedelmi szakosztály a C /. F. szerződésekre vonatkozó egyezménytervezetet tárgyalta le Van Slooten hágai táblabiró elnöklete alatt, aki egyébként a MagyarS. H. S. vegyes döntőbíróság elnöke és elfogadott egy 22 szakaszból álló nemzetközi egyezménytervezetet, melyet Varsói szabályoknak, vagy Cila szabályoknak nevezett el. Ezen egyezménytervezetben, melynek ismertetése ezen beszámoló kereteit meghaladja, különösen gondosan van szabályozva a veszélyviselés és a tulajdonjog átszállásának kérdése, az eladó kötelességei, a berakodás, biztositás, fizetés eszközlése, kiviteli engedély, származási bizonyitvány megszerzése stb. Ezen egyezménytervezet nemcsak rendkivül nagy nemzetközi jogi és kereskedelmi szaktudással s tudományos elmélyüléssel van megszerkesztve, hanem azt is tanúsítja, hogy szerkesztői óriási gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek. Augusztus 11-én és 13-án a teljes ülés a megszállt területen érvényes hadi jog szabályait tárgyalta Macdonogh angol tábornok elnöklete alatt. A teljes ülés részletesen megbeszélte és elfogadta azt a 48 pontból álló nemzetközi egyezménytervezetet, melyet Bellot mester készitett, az I. L. A. nagynevű főtitkára, aki a kongresszuson szivszélhüdésben hirtelen meghalt. Az ő tiszteletére és emlékére ezen szabályokat Bellot-szabályoknak nevezték el. Ezen szabályok az 1927. évi október hó 18-án Hágában, a Nemzetközi Békeértekezleten megállapított 4-ik egyezmény figyelembevételével készültek, mely a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szól. Anélkül, hogy ezen emiitett egyezményt a Bellotszabályokkal részleteiben összehasonlítani akarnám, meg kell állapitanom, hogy a Bellot-szabályok sokkal határozottabban, nagyobb mértékben védik a megszállott terület lakosságának javait, jogait és érdekeit, mint a hágai egyezmény. A hágai egyezményben lefektetett általános elveket a tervezet átveszi és a bizottsági jelentésben mintegy bevezetőül külön hangsúlyozza. Tekintve, hogy ezen elvek ugy általános nemzetközi jogi, mint magyar szempontból, különösen a trianoni Bsz. 250. cikke alapján inditott pereket illetőleg rendkivül nagy jelentőséggel birnak, szükségesnek tartom, hogy ezeket teljes egészükben ismertessem, anélkül természetesen, hogy magának az egyezmény tervezetnek mind a 48 pontját ismertetni akarnám és anélkül, hogy az egyes pontokhoz kritikai megjegyzéseket fűznék. Ezek a következők: 3*