Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - A magyar-román optánspör

nács eszközeit a béke fenntartására^ figyelembe veendő ugyanazon okmány 12. cikkelye, mely a béke fenntartására két különböző eszközt jelöl meg: vagy bíróság elé kell vinni az ijgyet, amennyiben az jogi vonatkozású, vagy pedig a Tanács járjon el közvetítőként. Hogy a román-magyar optánsper jogvita, az nem szorul bővebb magyarázatra. Erre a kérdésre tehát nemmel kell felelnünk. 2. Ha egyáltalán, akkor mily mértékbe]) magyarázhat a Tanács nemzetközi szerződéseket a V. 1). Ö. irányításáraJ? Apponyi azt vitatta, hogy a Tanács, mint politikai testület, nem bir azzal a jogi felruházottsággal, hogy szerződéseket magyarázzon. Mindazonáltal teljesen megkötni a Tanács kezét ellentétes volna az Egyességokmány szellemével. A Tanácsnak joga van a szerződések interpretátiójára, de ez az interpretatio nem birhat a nemzetközi jog értelmében vett jogi jelleggel. Elfogadhat egy magyarázatot, ha erre neki, mint közbenjáró szervnek szüksége van, de azt nem kényszeritheti rá egy nemzetközi bíróságra. Ilyen szellemű rendelkezésre nincs az Egyességokmánynak. 3. A három alapelv a trianoni szerződésből következik-e, illetőleg összhangban vannak-e ezen elvek a nemzetközi jog elfogadott tételeivel1? a) a hármas bizottság jelentése ellentmondó, mert azt vitatja, hogy nincs olyan nemzetközi jogi szabály, mely megkötné Eománia kezét egy földreformtörvény hozatalában még a 250. cikkely rendelkezéseit is figyelembe véve, másrészt, hogy a kártérítés kérdése e helyt nem képezi elbírálás tárgyát. Ha az érvelés első, bár nagyon is vitatható részét el is fogadjuk, de hogy a kártérítés kérdése nem integráns része a kisajátítási aktusnak, azt sem nemzetközi, sem más jogi tétel ki nem mondja. Közérdekű célból eszközölt kisajátítás teljes kártérítés mellett lehet jogszerű, kártérítés nélküli kisajátítás azonban nem egyéb elkobzásnál. b) a második alapelvre vonatkozóan Fauchille elfogadottnak veszi azt a tételt, hogy idegenek ne részesüljenek kedvezőbb elbánásban, mint honosok. Ámde ez alól kiveszi azt az esetet, mikor egy ország a magántulajdonhoz vagy más alapvető joghoz nyul; ezt még akkor sem szabad tennie, ha saját honosait fosztja meg tulajdonuktól. A hármas Tanács más véleményen volt és nem látta veszélyét a földtörvénynek, ha románok és magyarok egyenlő elbánásban részesülnek. A nemzetközi állandó Bíróság szerint is az egyenlő elbánás nem elegendő ahhoz, hogy kártéritésnélküli kisajátítás jogszerűnek legyen nevezhető. A TJ. S. A. Mexican Claim Commission egyik Ítéletében ez van: The question is . . . whether aliens a re treatecl in accordance with ordinary standards of civilization. Ha a bizottság második téziisét elfogadnék, ugy iga