Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - A magyar-román optánspör

19 1). B. előtt, a V. D. B. pedig áthágta jogait (exceeded its po Avers) illetékességének kimondásával, Románia részéről pedig a kérdés érdemeibe való belebocsájtkozás, szociális fölfordulást idézne elő az országban. Magyar részről Gajzágó kifejtette, hogy román részről indokolatlan volt az Egyességokmány 11. cikkelyére való hivatkozás, mert a V. D. B. jurisdictiója nem fenyegetheti a békét a két ország között. Kérte a tanácsot, hogy a visszahívott döntőbírót helyettesítse a 239. cikkely értel­mében. A Tanács az ügy tanulmányozására hármas bizottságot küldött ki, melynek előadója Sir Austen Chamberlain lett. Időközben Magyarország újra megpróbálta az, ügyet közvetlen tárgyalások által dűlőre vinni, de eredményt elérni nem sikerült. A hármas bizottság 1927 szeptemberében jelentést tett a Tanácsnak az ügyről. A jogvita addigi lefolyásának részletes ismertetése után a bizottság arra a konklúzióra jutott, hogy a magyar optánsoknak a 250. cikkely alapján emelt igénye a V. D. B. jurisdictiója alá tartozhat, még az esetben is, ha ezen igény a román földreformtörvény alkalmazásán alapul. A je­lentés három „a trianoni szerződésen alapuló" elv elfogadását ajánlotta a feleknek. 1. A szerződés nincs ellentétben egy álta­lános földreformmal. 2. A földreformtörvény alkalmazásánál ne legyen különbség magyarok és románok között. 3. A 250. cik­kelyben emiitett visszatartás és felszámolás csak azon rend­szabályokra vonatkozik, melj^ek magyar birtokos ellen tétettek folyamatba, a Magyarországtól elcsatolt területeken. A felek fogadják el e három alapelvet s Románia ez esetben küldje vissza döntőbiráját a V. D. B.-ba. Gróf Apponyi erre mindjárt kijelentette, hogy a javas­latot nem fogadhatja el, bár azt közölni fogja kormányával. Kifejtette, hogy ezen alapelvek nem alapulnak a békeszerző­désen, hogy a V. D. B. határozata, mellyel illetékességét ki­mondotta, res judicata és nem képezheti vizsgálódás tárgyát. A döntőbiró kirendelése a Tanácsnak kötelessége. Titulescu el­fogadta a bizottság javaslatát s elfogadta a tanács is, csupán a visszautasítás következtében alkalmazandó szankciókat ej­tették el s egyben felszólították a feleket, hogy kormányuk válaszát a legközelebbi ülésszakon közöljék. A szerző ezután rátér a most ismertetett események ana­lizálására. 1. Hatalmában van a Népszövetség Tanácsának, hogy egy nemzetközi bíróság jurisdikciójávai foglalkozzék? Az ügy voltaképpen az Egyességokmány 11. cikkelye alap­ján került a Tanács elé. Fentebb részletesen tárgyaltuk, hogy az illetékességet kimondó birói határozat felülbírálására semmiféle más törvényhozó vagy végrehajtó hatalom nincs jogosítva. Azonkívül ámbár a. 11. cikkely nem limitálja a Ta­9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom