Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - Ujabb judikatura az államközi clearing köréből

36 csakis a Bsz.-ek jog-erőre emelkedése napjától lehet szó. (Avis consultatif No. 6. 28. oldal és 38. oldal, arrét 7. 30. oldal.) Megerősitik a COIUT permaiiento ezen állásfoglalását az összes neves nemzetközi jogi .szakivók. A csehek arra is hivatkoztak, hogy Ausztria és Németország, valamint a Szövetséges és Társult Hatalmak elismerték, hogy az állampolgárság-változás pontja 1918 október 28. Ezen állitásuk azonban téves, mert Bem Ausztria, sem Németország ilyen egyezményt nem kötött, pedig ha kötött volna, akkor sem következne ezen körülményből, hogy ezen egyezmények Magyarországot is kötelezik. A Szövetséges és Társult Hatalmak szintén nem ismerték el ezen napot az állampolgárság-változás napjául, sőt ellenkezőleg több egyezményben találhatunk nyomot arra nézve, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak is a magyar álláspontot vallották. 1921 január 18-án Franciaország és Cseh-Szlovákia között létrejött egy megállapodás, melynek 4-ik cikke nem ismer olyan magyar állampolgárokat, akik a trianoni Bsz. jogerőre emelkedése előtt csehszlovák állampolgárokká lettek volna. Az utódállamok, valamint a Szövetséges és Társult Hatalmak között az Osztrák-Magyar Monarchiától elszakított területek szuverénitás-változására vonatkozó egyezmény, melyet 1920 augusztus 10-én Sevresben kötöttek, azon határozott kijelentést tartalmazza, hogy: „jelen szerződés akkor lép hatályba a magas szerződő felek között, amidőn az Ausztriával és Magyarországgal kötött békeszerződések a magas szerződő felekkel szemben jogerőre emelkednek." Azon körülmény, hogy a nagyhatalmak Cseh-Szlovákiával mint önálló áüammal érintkeztek a béketárgyalások idején, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az elszakított területek állampolgárai már ezen tárgyaláisok idején cseh-szlová.k á'lampolgárok voltak. A vegyes döntőbiróság ítéletének indokolása tehát ellenkezik ugy a nemzetközi jog alapelveivel, mint a háború után kötött egyezmények és magának a békeszerződésnek világos szövegével. Dr. Geöczc Bertalan. Ujabb judikatura az államközi clearing köréből. Irta: Dr. Kráhl Vilmos, ügyvéd. Az ujabb döntőbírósági judikatura számos vitakérdésbein megkorrigálta a korábbi Ítélkezés egyoldalúságait és azt leltet mondani, hogy általában — kevés kivételektől eltekintve — tárgyilagos jogászi szempontokat követ. A német jogirodalomban, amely azelőtt állandóan támadta a döntőbírósági Ítélkezés számos tévedését, most gyakran találkozunk elismerő bírálatokkal különösen az angol és az olasz viszonylatú döntőbíróságok ítélkezése tekintetében. Az a fordulat, amely a judikaturá1 an bekövetkezett, nem csupán az általános lehiggadásnak és a lelkek pacifikálódásának a következménye, hanem jelentékeny része van ebben a német jogirodalomban kitartó szívóssággal folytatott magas színvonalú kritikai munkának is. Maguk a döntőbírósági Ítéletek többször utalnak arra, hogy a bíróság az általa korábban elfoglalt .álláspontot a német tudományos kritika figyelembevétele folytán változtatta meg. (így: az angol-német döntőbiróság Hardt c/a. Stern ügyben; Rec. III—12.) Az alább ismertetett jogyakorlat is jórészt magán viseli a német tudomány átalakító hatásának nyomait,