Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 5-6. szám
34 következő kifejezés lép: „A Szövetséges és Társult Hatalmak mindegyike által közigazgatásilag meghatározandó azon időpont, amelyben a szerződő felek között az érintkezés tényleg, vagy jogilag lehetetlenné vált", továbbá, hogy ezt a kifejezést „háború tartama" a következő kifejezéssel kell helyettesitcni: „a fentebb körülirt időpont és a jelen szerződés életbelépése között levő időtartam". Azon tényből, hogy a háború kezdete szavak és a háború tartama szavak itten más kifejezésekkel lielyettesittettek, .arra lehetne következtetni, hogy az átcsatolt területeket illetőleg nem volt háborús állapot. Ez a következtetés azonban téves volna, mert ez a rendelkezés nemcsak a eseh-szlovákká vált területeket érinti, hanem azon területeket is, melyek olyan államokhoz csatoltattak, melyek kezdettől fogva háborút viseltek Magyarországgal. Világos tehát, hogy ezen területekre nézve szükséges voll más kezelő időpontot meghatározni a birósági határidők felfüggesztésére és nem a háború kezdetét, mert akkor ezen területek még teljes mértékben Magyarország jogszolgáltatásának voltak alávetve. Ellenkezőleg abból, hogy a 235. és 236. cikkek rendelkezéseit az esetenként meghatározott időszakra vonatkoztatták, arra kell következtetni, hogy ezen területek a Szövetséges és Társult Hatalmak területeivel egyenlő elbírálás alá esnek. A 235. cikk ezen szavakkal kezdődik: „a magas szerződő felek területén ellenségek közötti viszonylatban" . . ., a 23G. cikk ugyancsak ezen szavakkal kezdődik: „ellenségek közötti viszonylatokban . . ." Tehát a cseh-szlovák állampolgárok, ideértve azokat is, akik azelőtt magyarok voltak és a magyar állmpolgárok közötti viszonylatok, i\gy tekintendők, mint ellenségek közötti viszonylatok. Ezek azon indokok, melyekből következtetendő, hogy a Bsz. X. részének VIII. szakaszában felsorolt speciális kivételektől eltekintve, a Bsz. nem tesz különbséget egyrészt Csehszlovákia és állampolgárai, másrészt a többi Szövetséges és Társult Hatalom és azok állampolgárai között. De még ennél is továbbmenve, a magyar békeküldöltség és a szövetségesek konferenciája közötti iratváltásból következik, hogy ezen II. pontot éppen ugy mint a negyediket azon súlyos politikai megrázkódtatások miatt helyezték a 232. cikkbe, melyek Magyarországot az 1918 november 3-iki fegyverszünet után érték, a törvényhozási és közigazgatási zavarok miatt, melyek az előbbiek következményei voltak, sőt az anarchia miatt, mely uralkodni látszott helyenként és időnként és általában azon anyagi károk miatt, melyek ezekből következtek. A Szövetséges és Társult Hatalmak, ideértve Cseh-Szlövákiát is, követelték ezen károk megtérítését az összes károsult polgáraik részére és Magyarország kötelezte magát jóvátételre. Meghatalmazottai a
