Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3-4. szám

30 §-ban foglalt rendelkezésekre akarták volna korlátozni „a régi magyar királyság állampolgáraira" vonatkozó szabályokat a X. részben tárgyalt kérdéseket illetőleg. A magyar kormánymegbízott által ajánlott magyarázatot a magyar békedelegáció is megkísérelte azon tárgyalások folyamán, melyek a Bsz. aláírását megelőzték és pedig a 248. $-nál. A szövetséges és társult hatalmak ezt elvetették, amint ez a következő válaszokból kitűnik: ,.A szövetséges és társult hatalmak nem fogadhatják el azt a megkülönböztetést, amelyet a magyar delegáció óhajt megtenni egyrészt a Bsz. teljes egésze, másrészt ugyanezen szerződés VIII. cime között. A Bsz. összes rendelkezései összhangba hozandók" világos tehát s igy hitelesnek tekintendő magyarázat által is megerősíttetett, hogy a VIII. cím rendelkezéseit természetes keretükbe kell helyezni, mint a versaillesi szerződés megfelelő rendelkezéseit. Bizonyos meghatározott pontokon megváltoztatják a X. rész többi §-aiban foglalt általános szabályokat, anélküli azonban, hogy azokat egészükben megsemmisítenék. Ellenkezik tehát a Bsz. szövegével és szellemével az a. magyarázat, hogy a VIII. cím rendelkezéseire korlátoztassanak a régi magyar királyság azon állampolgárainak jogai és kötelezettségei a mai Magyarországgl szemben, akik cseh-szlovákokká váltak. Ezen egyének javai, jogai és érdekei teljes egészükben a IV. cím által szabályoztattak, különösen a 232. cikk 2. §-ában, melyre vonatkozólag a VIII. cim nem tesz kivételt. A Vdb. ugy találja tehát, hogy ha felperes a régi magyar királyság állampolgára a 24G. cikk szerint, akkor a 232. cikk 2. §-a szerint nemkevésbé egy Szövetséges és Társult Hatalom állampolgára. Ez pedig elég, hogy részére biztosítsa a Vdb. illetékességét. II. A magyar kormánymegbízott ur ezután azt kérdezte, hogy vájjon jogilag és Magyarországgal szemben felperes már egy Szövetséges és Társult Hatalom állampolgára volt-e, amikor ellene a kártokozó rendszabályok foganatosíttattak. Tagadólag válaszol a kérdésre és ezért illetéktelennek mondja a bíróságot. Ebből az látszik,' hogy nem tett különbséget a 232. cikk első és második §-a között, Ezt pedig meg kell tenni. Igaz, hogy a 2. §. 2. bekezdésében az első §. a), e), f), h) és k) pontjaiban foglalt rendelkezésekre utal, azonban a 2. §. első bekezdése világosan megkülönbözteti, hogy itt minden olyan rendszabályról van szó, amelyek mások mint az első §-ban foglaltak és amelyeket a régi magyar királyság területén, tényleg vagy jogilag működött hatóságok foganatosítottak 1918 november 3-ika után. A második bekezdésnek a hivatkozása tehát nem jelent mást, minthogy ezen ujabb esetekre ugyanazon eljárási szabályok érvényesek, amelyek az első §-ban el vannak rendelve