Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3-4. szám

31 és hogy megállapítsa a Vdb. illetékességét az itt felmerülő vitákban. A két §-ban tehát két különböző kárkategóriáról van szó, melyek oly rendszabályokból származnák, melyek származásukra és jogi természetükre nézve különböznek. Az első §-ban kivételes háborús intézkedésekről és elidegenitésről rendelkező intézkedésekről van szó, melyeket a különböző háborút viselő országokban rendeltek el a háborúval és a hadviseléssel közvetlen, vagy közvetett viszonyban. A hadviselés fogalma fontos itt és az a kérdés vetődhet fel, vájjon az érintett javak tulajdonosának ellenségnek kellett e lenni azon pillanatban, amidőn az illető rendszabályok foganatosít láttak, hogy mintegy szövetséges és társult hatalom állampolgárának joga nyiljék az elszenvedett kár megtérítésére. Azt is kérdezhetnénk, hogy van-e helye megkülönböztetésnek aszerint, hogy ÍIZ illető rendszabályok kizárólag az ellenséges javak ellen foganatosíttattak, mint pl. elkobzás és felszámolás vagy pedig •aszerint, hogy a kérdéses rendszabályok általában minden •egyéb javait és érdekeit érintették állampolgárságától függetlenül, igy pl. a katonai és polgári rekvirálások. A 2. §-ban olvassuk azt a megkülönböztetést, hogy itt más intézkedésekről van szó, mint a fentemiitettek. Nincs szó többé háborús kivételes rendszabályokról és elidegenítést rendelő intézkedésekről, melyek a IV. cim kellékének 3. §-ában határoztattak meg, ahol az „ellenséges" kifejezés állandóan megismétlődik. Ezen 2. §. szövege, melyben a háború szó nem foglaltatik, általánosabban emliti azon rendszabályokat, melyek a javak, jogok és érdekek ellen irányultak és azon „kártokozó intézkedéseket, melyek stb." az összes rendelkezéseket tehát, melyek 1918 november 3-ika után történtek. Lehetséges tehát, hogy azok sem közvetlen, sem közvetett vonatkozásban a háborúval és a hadviselésben nem voltak. A többi Bsz.-ben nincs olyan rendelkezés, mely a trianoni "Bsz. 232. cikkének 2. §-ában foglaltatik. Ezek helyes értelmezése végett keresni kell a feltételeket, melyek között készültek. A tárgyalások, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak és a magyar küldöttség a békefeltételek előkészítése céljából folytattak, bizalmasak maradtak. Mégis a Vdb.-nak tudomása van arról, hogy 1919. december 1-én hivták meg a magyar delegációt Neuillybe a béke megkötése végett, hogy ekkor már készen kellett lenni azon szövegnek, melyet J920 január 15-én a magyar bizottságnak átadtak és hogy eaeai szöveg, melyet a magyar kormány közzétett, tartalmazta már ezen rendelkezéseket csekély alaki eltéréssel. Ezen szöveget tehát azalatt dolgoz- i ták ki, mialatt Magyarországon, bolsevista kormányzat volt és közvetlenül azután, hogy az uj politikai rendszer, az OsztrákMagyar birodalom felbomlása után a negyedik, kialakult. Mindebből nagyon határozottan arra lehet következtetni, hogy