Nemzetközi jog tára, 1927 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - A trianoni szerződés 232. cikk e) pontja (versaillesi szerződés 297. cikk e) pont) alá eső kártérítési ügyek. 1. r.

Decken ügyben (Rec. III—833.); a görög-bolgár Vdbsg Combités ügyben (Rec. III—176.) stb. Következik továbbá, hogy nincsen helye kártérítésnek az antanthonos által szenvedett erkölcsi kárért. Ez ntóbbi folyományt azonban nem vonták be egységesen a Vdbsgok. így a görög-bolgár Vdbsg elutasitotta felperest Svoronos c/a Bolgár állam ügyben (Rec. III—455.) a nem vagyoni kárigénnyel; ellenben a francia-német Vdbsg — teljesen helytelenül — kártéritést itélt meg Blumenthal c/a Német állam ügyben a strassbnrgi ügyvédi kamara fegyelmi birósági Ítélete által okozott erkölcsi kár miatt (Rec. III—616.). Ad 3.) Szükséges az okozatiság, a foganatosított háborús rendszabály és a felmerült kár között. A francia-német Vdbsg által — főképen kezdetben — hozott számos igazságtalan itélet épen azt a hibát követte el, hogy az 1915. október 7-iki Bimdesrats Bekanntmachung-ban foglalt kiviteli tilalom alapján kártérítésben marasztalta a német államot olyan esetekben is, amikor a francia honos felperes meg sem kisérelte a visszahagyott ingóságok (bútorberendezés, illetve értékpapirok) kivitelét és pusztán azon alapon marasztalt, hogy ilyen rendelet létezett, jóllehet semminemű kényszerrendszabály a visszahagyott ingókkal szemben nem foganatosittatott. így Villemejan c/a Német állam ügyben (Rec. I—90.); igy Durand—Cassierer ügyben (Rec. III—652.); ugyanezen alapon ingatlanra vonatkozóan Büchler ügyben (Rec. I—489.); ugyanezen alapon megítélve vasúton feladott és elveszett áru miatt: Roby c/a német állam ügyben (Rec. I—413.); Poussin ügyben (Rec. III—23.) stb. A francia-német Vdbsg — különösen kezdetben — azzal is operált, hogy az okozatiságból vélelmezte; igy: Janin c/a Német állam ügyben (Rec. I— 775.)* A későbbi francia-német Vdbg judica túrájában is találunk azonban ítéleteket, amelyek megkívánják az okozatiságot a háborús rendszabály és a kár ténye között. Igy Pinánd c'a német állam ügyben (Rec. II—217.). Az angol-német Vdbsg kezdettől fogva azon állásponton volt, hogy nem elégedett meg a kivételes háborús rendszabály és a kártény létezésével, hanem megkívánta az okozati összefüggést a kivételes rendszabály alkalmazása és a kereset alapjául szolgáló kár között. Igy Hammer c/a Német állam ügyben (Rec. II— 526.) elutasitotta felperest, mert az okozatiságot fennforogni nem látta. Mindkét ügyben a kereset azon kár megtérítése iránt indíttatott, amelyet az angol honos felperes a Németországban letétben levő márkára szóló címletekben a háború alatt a márka értékcsökkenése folytán szenvedett. Ugyanígy William Green ügyben is (Rec. III—522.). Ellenben Sámuel c/a Német állam ügyben (Rec. III—530.) megítélte a kártéritést, mert felperes a * L. KráJhl: A firaneiia-magyar é,s belga-onagyar Vegyes Dlöntioíbii,,óság, 46. oM.