Nemzetközi jog tára, 1927 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - A trianoni szerződés 232. cikk e) pontja (versaillesi szerződés 297. cikk e) pont) alá eső kártérítési ügyek. 1. r.

24 letéti értékpapírok értékesítése irányában lépéseket tett és az értékesítés épen az 1915. október 7-iki rendelet rendelkezései által akadályoztatott meg. Ennek az Ítéletnek megbeszélése kapcsán mutat rá Prof. Levy-Freyburg a francia-német és az angol német Vdbsg idevonatkozó álláspontjának különbözőségére. „Der Gemischte Schiedsgerichtshof erachtet in stándiger Recht sprechung die durch die Bundesratsbekanntmachung v. 7. Október 1915. über feindliche Vermögensstücke angeordnete Ausfuhrsperre als „exceptional war measure". Aber er hált diese gesetzliche Massnahme zur Begründung eines Ersatzanspruches nicht für hinreichend, sondern lordért darüber hinaus, dass der Kláger das seinige getan habe um die Papiere zu veráussern und damit der Entwertung zu entziehen."* Hasonló állásponton van a belga-német Vdbsg igy: Binon c/a Német állam ügyben (Rec. II—300.), továbbá Mofí'arts ügyben (Rec. III—549.); ugyanígy a belga-osztrák Vdbsg „Soc. de Charbonnage Nord-Ouest" c/a Osztrák állam ügyben (Rec. IV—303.), valamint a román-német Vdbsg Goldenbaum c/a Német állam ügyben (Rec. IV—824.). Az indokolás szerint „L'action basée sur Fart. 297e, suppose nécessairement un dommage en relation d'effet á eause avec la mesure incriminée. . ." Egészben véve a különbséget a két ellentétes álláspont között, olykép lehet kifejezni, hogy mig a francia-német Vdbsg felfogása szerint a háborús kár esetében a háborús rendszabály létezése már egymagában mintegy automatikusan vagy a kánonjog nyelvén szólva „latae sententiae" megalapítja a kárigényt, addig a többi Vdbsg álláspontja szerint — és csakis ez az álláspont van megalapozva — szükséges, hogy a háboríts rendszabály valósággal alkalmaztatott legyen és hogy a tényleges kár és az alkalmazást nyert kivételes háborús rendszabály között okozati összefüggés forogjon fenn. — A fentebb idézett ítéletek alább, a kausalitas tüzetes tárgyalása kapcsán behatóbb megvilágításban fognak részesülni. (Folytatjuk.) I. Adásvételi szerződés belga eladó és lengyel vevő között. A német állam a versaillesi Bsz. 297. cikk e) pontja alapján felelős azon kárért, amelyet a belga tranzit áru lefoglalása által okozott. II. Ingókra vonatkozó adásvételi szerződés megkötése (consensus) az alkalmazandó belga Code civil szerint még nem jelent tulajdonátruházást, hanem azok tényleges átadása is (traditio) megkivántatik, ha a szerződésből a felek azon akarata vehető ki, hogy a tulajdonátruházást az ingók tényleges átadásához kívánták kötni. * L. Juristisehe Woclieaischrift 1923. évf. 44. old.