Nemzetközi jog tára, 1927 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2. szám - A trianoni szerződés 232. cikk e) pontja (versaillesi szerződés 297. cikk e) pont) alá eső kártérítési ügyek. 1. r.

21 bárminő kivételes háborús rendszabály foganatosíttatott volna, kártérítést ítélt meg egymagában azon az alapon, mert a francia honos felperes által német területen visszahagyott bútorok elvesztek illetve megrongálódtak, illetve mert — a Fouilloux esetben — a beraktározó vállalat a beraktároztatás tényét a vonatkozó háborús rendelet értelmében az illetékes hatóságnál bejelentette volt. Nincsen helye továbbá kártérítésnek akkor, hogy ha á kár felperesnek valamely önkéntes ténye folytán keletkezett, jóllehet felperes valamely kivételes háborús rendszabály elől való félelemből cselekedett. így elutasította a jugoszláv-bolgár Vdbsg Adania c/a Bolgár állam ügyben (Rec. III—428.) felperest, aki egy tárgyalás alatt álló bolgár törvénytől való félelmében adta el ingatlanát. Viszont önkéntes eladás esetében is megítélte a belga-német Vdbsg a kárigényt Richelle c/a Német állam ügyben, ahol felperes a gyári berendezéstárgyak eladását ugyan szabadkézből, azonban a német hatóságok rendszabályainak nyomása alatt foganatosította (Rec. II—403.). Az itt felsorolt előfeltételekkel szemben kivételes rendelkezést tartalmaz a trianoni szerződós 232. cikkének II. pontja, amelynek értelmében „ . . . semmiseknek és megnemtörténteknek nyilváníttatnak a fentemiitettek kivételével mindazok az intézkedések, amelyeket a törvényes vagy tényleg működött hatóságok a volt magyar királyság területén 1918. évi november hó 3-ika óta a jelen szerződés életbelépéséig tettek ós amelyek a szövetséges ós társult hatalmaknak vagy állampolgáraiknak ..... javait, jogait és érdekeit sértik. A fenti a), e)? f), h) és k) pontok rendelkezései alkalmazandók a szövetséges és társult hatalmak állampolgárainak tulajdonában levő javakra, jogokra és érdekekre, amelyek tárgyai voltak kártokozó intézkedéseknek, így kisajátításnak, elkobzásnak, lefoglalásnak, rekvirálásnak, elpusztításnak vagy rongálásnak akár törvények vagy rendeletek, akár a Magyarországon törvényesen vagy tényleg működött hatóságok, akár a magyar lakosság erőszakos ténykedései idézték elő azokat". Ezen rendelkezés alapján marasztal tátott kártérítésben a Magyar állam a bolsevista károk miatt. így: marasztaló Ítéletet hozott a franciamagyar Vdbsg Tabutin ügyben (Rec, IV—810.), ahol felperes azon alapon indított keresetet, mert visszahagyott podgyászát a proletárdiktatúra alatt kifosztották. Ugyanez a bíróság ugyancsak marasztaló ítéletet hozott Delorme ügyben (Rec. IV—812.), amely perben felperes azon alapon indított keresetet, mert illatszerüzletét és fodrásztermét üzleti alkalmazottai szocializálták. Ad 2.) Szükséges hogy tényleges kár okoztatott légyen. Nincsen helye kárigénynek, hogyha alkalmaztatott ugyan a IV. cím ut. függelékben körülirt valamely kivételes háborús