Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Közegészségügyünk

Munkisűgyl Szemle 117 Ez a tábla ugyan egymagában még keveset btaiél, de ha hozzá tesszük, hogy ez 4 kimutatás 1. csak polgári népességünk halálozási viszonyaira vonatkozik, 2. hogy az elhaltak felét rendes körülmények között a moat meg sem született csecsemők és gyermekek elhalálozása szokta képezni, akkor egy szerre nyilvánvalóvá lesz. hogy milyen arányban növekedett halandóságunk, ha dacára annak, hogy lakosságunk nagyon is megfogyott, mégis majdnem megmaradtunk a békés évek halandósági átlagánál, úgy abszolút mint arányszámok tekintetében. ' Még rettenetesebb a kép. ha a külföldi államok halandóságát tesszük összehasonlítás tárgyává: Al 1906 IVIO. évek állagában tztr lélslira tMtt halálozás Az 1906 -1910. Ország évek átlagában Ország ezer Iátokra eseti halálozás Dánia 137 Franciaország Norvégia 138 Portugália 203 Svédország 14"3 Olaszország 212 Németalföld 14*3 Ausztria 22'4 Nagybritannia 15*1 Bulgária ' 23*8 Belgium 15'9 Spanyolország 24*3 Svájc 160 Szerbia 24'3 Finnország 17'4 Magyarország 25*0 Németország 17*5 Románia 25*9 Amikor is azt látjuk, hogy csak a bojár uraimat nyögó Románia pusztította jobban népét a >régi jó* Magyarországnál, amelyet még az apró Dalkánállamok is elhagytak. Hogy pedig ezek után hogyan fest a természetes »szaporodásunkat- feltüntető táblázat, azt könnyű elképzelni: íme: Év v . Természetes Szaporodás év Termiszeles Szaporodás Év v . népezer év népaaar szaporodás lakoara szaporodás lakoara 1909 . . . + 210.688 •f 111 1916 .... — 77.804 -4-2 1910 . . . + 217.990 -f 120 1917 .... -87.634 -47 1911 . . . -f 183.076 -r 10-0 1918 .... — 181.992 -9*9 1912 . . . -f 239.969 -t- 130 Az 1911—1914. 1913 . . . + 207.638 + 111 évek átlagában + 209.906 •f 111 1914 . . + 208.941 + 111 Az 1915—1918. 1915 . . . - 29*546 — 16 évek átlagában — 94.244 — 51 Meg kell változtatni a régi fejrovatot a statisztikai közleményekben! Dehogy szaporodás! A legrémesebb, a legkétségbeejtőbb fogyás' Kimutatásunk utolsó évében kétszázezerrel többen haltak meg, mint ahányan az évben születtek. És ez csak polgári népességünkre vonatkozik. A háború majdnem félmilliónyi magyar katona halottját külön siratjuk, külön gyászoljuk ... De ne állassuk magunkat, hogy csak a háborü juttatott bennünket ide. Egészségügyi vonatkozásokban mindig az utolsók között szerepeltünk az európai államok sorában. A halandósági arányt elsősorban mindig a társadalmi viszonyok határozzák.meg. \ természeti viszonyok, az éghaj!at csak ott befolyásolhatják erősei, a halandóságot, ahol a társadalom nem akar elfenök védekezni. Demokrata törvények javítják a tömegek anyagi helyzetét s ve»e együtt javul a halandóság. Ugyanez áll a művelődéssel is. Minél műveltebb