Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Közegészségügyünk

ÍM • r<*p. annál menltttbb a babonától, a kuruzslóktól, annál jobban tud védekezni a btleajaágalikel szemben. Minél nagyobb a tudatlanság, annál nagyobb a tönu gnyomor, ennél lobban puszilt a halandóság. Hogy nálunk olyan siralmasak az állapotok, ai alsósorban a magyarországi proletariátus elnyomott, kedvezőtlen helytállnak a következménye. Da másodsorban annak is, hogy téliesen hiján voltunk minden aiociálpolltikai intézkedésnek. Hogy milyen káros befolyással van a közegészségügyi intézmények fejletlensége a halandóságra, azt a következő táblázatok világosan elénk tárják. Alább bemutatunk egy részletes kimutatást arról, hogy milyen arányban áll a népességünket legjobban pusztító 7 éven aluli gyermekhalandóság és a gumókór pusztítása Összes népességünk orvosi ellátottságával. Magyarországon átlagban 10.000 lélekre csak 3 orvos jut, amivel szemben egyes nagyobb városokban 8—10—12, Budapesten pedig 15 is van, míg Arad éa Bihar vármegyékben 10.000 lélekre alig egy orvos jut Mi sem természetesebb azután, hogy Itt a legnagyobb a gyermekhalandóság, s míg az egyébként is rendkívül magas) országos átlag szerint 1000 hét éven aluli gyermek közül 60 hal el, ebben a két vármegyében 1000 ilyen korú gyermek közül 84—85 halt el. Tehát nemcsak az a bal, hogy a kizsákmányolt proletáriátus nem tudta az orvost fizetni, de a kapitalista osztályállam még elég orvosról sem tudott gondoskodni, s tétlenül nézte, hogy a meglevők is a jobb kereseti viszonyok miatt a nagyobb városokba, főleg a fővárosba húzódjanak, ami által a perifériákon 10000 lélekre átlag 2 orvos sem jut s igen sok helyen 15—20 falunak nagy messzeségben ha van egy orvosa. A községeknek alig egy tizedében van csak helyben orvos! Több mint 4.000 község tíz kilométernél nagyobb távolságról kap csak orvost; majdnem 100 község még 20 kilométeres körzetben sem talál orvősi segítséget, sőt olyan községek is akadnak, amelyeknek több-, mint ötven kilométerről kell orvost hozatniok! Hogy hogyan valósítható meg ilyenformán a gyakorlatban a gyermekbetegségek esetén kötelező orvosi vizsgálatra vonatkozó törvény, azt élénken illusztrálja a következő táblázat: Száz elhalt közül orvosi kezelésben részesült: 19U-ben 1916-ban 7 éven 7 éven alul felfii alul felfii Duna iobb partja 63*4 53 1 63*5 56'6 Duna bal „ 53-9 47 3 56 3 44 7 Duna-Tisza köze 81*6 82*5 82*6 82 4 Tisza jobb partja 47*5 43 0 46 5 42'6 Tisza bal 50 2 50 1 47'2 487 Tisza Maros szöge 59* 1 52 9 57*2 496 Királyhágón lúi 33 0 30 1 34 1 27 6 Fiume 94*3 95'1 927 951 Magyarország 57'4 53 2 560 51-9 Az elhaltaknak tehát csak a fele részesült orvosi segítségben a felnőttek közül, s alig valamivel több a gyermekek közül. Kotozs, Máramaros és Szolnok-Doboka megyékben ped'g 100 halott gyermek közül csak 12 részesült orvosi segélyben l Betetézi a képet az, hogy 1916-ban 100 halott közül 43-at még a ravatalon aem 1%£Ü az orvos s csak 57'3°/o esetben állapította meg orvos a halál okát.