Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - A munkásbiztosítás a proletárdiktatúra idején

Ili 21. f. A kéaaiúws tőrötök, akik ölnél több munkást rendszerint nem .ilkalmaznsk. minden egyes alkalmazottért httl huszonöt fillér balesetbiztosítási dl|tl d/etnek Ez • heti díj abban az esttben i> fizetendő, ha a munkás munka viszonya egy hétnél rövidebb Ideig tart. 22 f A vállalati ét dohánygyári betegsegélyzö pénitárak folyó évi mar. clua hó 30. napiéval számadásalkat letérték éa felszámolnak- A felszámolást a vállalat helyt szerint Illetékes kerOleti munkátbiztosíló pénztár végtl A felszámolás alatt levő véllalat! éa dohénygyérí betegsegélyzö pénztárak folyó évi márdua hó 90. napiét kövelöleg a segélyezett a kerOleti munkásbiztosiló pénztér számláiéra tel|csítik mindaddig, míg a felszámolás beleiezést nem nyer. A felszámolás eredményéről a kerületi munkásblztosltó pénztár az Orszáuos Munkásblztosltó Pénztár út|án jelentést lesx a munkaügyi és népjóléti népbiztosságnak. 23. § Az Országos Munkásblztosltó Pénztár és a kerületi munkásbiztosító pénatárak önkormányzatában résztvevő munkáltatók megbízatásukat folyó évi március hó 30. napiával elvesztik és as önkormányzatban való közreműködésük megszűnik. A munkástagok tisztségüket továbbra ts megtartják, amíg a munkaügyi és népkSMU népbialos az önkormányzat újjáalakítása iránt Intézkedik. At önkormányzat újjáalakításánál vagy esetleges kiegészítésénél gondoskodni kell arról, hogy a nők és a biztosításba ezúttal bevont dolgozó osztályok Is képviselethez jussanak. 24. §. A pénztári tisztviselők által kiküldött bizalmi férfiak (nők) az önkormányzati szervek ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. 25. §. A munkásbiztosítási választott bíróságok háromtagú tanácsban határoznak, amely egyelőre szakbíró elnöklete alatt két munkásból áll. A Munkásbiztosítási Hivatal a segélyezési és kártalanítási követelésekről szintén háromtagú tanácsban dönt, mely ugyanúgy alakul, mint a választott bíróságok. A Munkásbistositási Hivatal biztosítási tanácsa három szakbíróból áll. A Munkásbiztosítási Hivatal ügykörébe tartozó egyéb ügyek átvétele és az ezzel járó személyi és dologi kérdések felől külön intézkedés fog történni. E folyóirat olvasói előtt nem kell részletesen magyarázni, minő jelentós változásokat hoztak létre a Kormányzótanács rendeletei. Az eddigi munkásbiztosítás betegség esetére általában csak az ipari és kereskedelmi munkásokat biztosította, baleset esetére pedig csak azokat az ipari munkásokat, akik bizonyos veszélyes üzemekben dolgoztak. Az új rendelet Uiterjesztette a biztosítási kötelezettségét betegség és baleset esetére min den munkásra. Kimondotta továbbá, hogy munkás mindenki, aki közvagy magánszolgálatban, munkabér vagy fizetés tejében dolgozik. Egyidejűleg eltörölte a régi törvénynek azt a megszorítását, amely a biztosítást bizonyos kereseti határhoz kötötte. Ily módon bekerültek a biztosításba a töldmivesmunkások, a háztartási alkalmazottak, köztisztviselők, stb. A be* tegségi segélyekre való igényjogosultság eddig 26 hétig tartott, az új renrendelet szerint egy évig. A táppénz az eddigi átlagos napibér 60°/»-a volt azonban az átlagos napibérek megállapításánál érte a munkásságot súlyos hátrány, amennyiben a legmagasabb keresetű munkásnál is csak 11 K volt az átlagos napibér. A Kormányzótanács rendelkezése szerint ez a munkásságra nézve súlyos hátrány megszűnt, az átlagos napibérek lényegesen felemeltettek, úgy, hogy a munkások jelentékeny részének napi táppénze az eddigi legmagasabb 6'60 K helyett most már a betegségnek as első 4 hetében 12 K, 4 heti betegség után 15 K, 26 heti betegség után pedig 20 K. A fokozatos emelkedést azért léptette a Tanácskormány életbe, mert tisztában volt a munkások helyzetével, tisztában volt azzal, hogy a betegség nemcsak romboló hatással van a munkás szervezetére, hanem kimerülnek a munkásnak esetleges készletei a betegség hosszú tartama alatt és