Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - A munkásbiztosítás a proletárdiktatúra idején

MunkAaügfl Seemk l.') fgy minél hosszabb Ideig tart a betegeég, annál nagyobb támogatásra van szüksége. A táppénznek fokozatoa emalkedéac taljeaan ü|szerű, ezt •ahol miaull nem találjuk mag. sót a külföldi munkásblztosltásokban a batagaég őlarlamával nemhogy emelkednék a táppénz öazuege, hanem fokozatóaan csökken. Az anya- és gyermekvédelem előmozdítását valóaltja meg a Tanácskormány akkor, amikor terhességi segélyt ad a lebelegedés előtti 4 héten át és pedig a dolgozó munkáanő áltagos munkabérének teljes összegében, a lebelegedés után pedig gyermekágyi segélyt nyúft. E segély kimerítése után 12 héten át azoptatáal segélyt ad a pénztár úgy a biztosított munkás nőnek, mint a biztosítottal egy háztartásban élő családtagnak, mindezt pedig a múlttal szemben sokkal nagyobb összegben. Az előző kormányok idején munkásnők terhességi segélyt egyáltalában nem kaptak, aminek következménye az volt, hogy a megélhetés kényszere rávitte a munkásnőket arra, hogy lebetegedésdk utolsó napjáig dolgozzanak. Az ilyen munkálkodás veszélyt jelentett nemcsak az anyára, hanem a születendő gyermekre is. Azoknak a munkásoknak, akik balesetet szenvedtek, a járadékát a Tanácskormány lényegesen felemelte. A felemelésben nemcsak azok részesülnek, akik a proletárdiktatúra óta szenvedtek üzemi balesetet, hanem azok is, akik már korábban szenvedték balesetüket, de akiknek a kapitalista társadalom nem adott annyit, hogy abból életfentartásukat biztosíthatták. A korábban történt balesetek után aszerint, mint a munkátoknak a bére, a háborús viszonyok alatt fokozatosan emelkedett 100, 75, 50, 25°/u-os pótlék adandó. A baleseti járadék kiszámításánál eddig alapul vett munkabérek összegét is több mint lOOu/o-kal felemelte a Tanácskor inány. Az ifjúmunkások járadékának rendezése ugyancsak megtörtént és pedig oly módon, hogy az ifjúmunkások a kártalanítást koruk emelkedése vei emelkedőén olyan javadalmazás alapján kapják, mint amit koruk emelkedésével elértek volna, ha balesetet nem szenvednek- Eddig az volt a helyzet, hogy az ifjúmunkás baleset esetén 300—600 K évi kereset alapján kapta a járadékát egész élete végéig. A munkásbiztosltó pénztárak ügyeinek intézésében — bár az elintézendő ügyek elsősorban csak a munkásokat érdekelték — eddig a munkáltatók is résztvettek. A Tanácskormány arra való tekintettel, hogy a munkások ügyét munkások intézzék, a munkáltatókat kizárta úgy a pénztárak önkormányzatából, mint a választott bíráskodásból. A munkásbiztositás tehát végre téliesen a munkások vezetése alá került s a íeJügyeletet is az állami hivatal helyett a munkaügyi és népjóléti népbiztos, tehát a munkásoknak felelőé személy vette át Mélyreható éa nagyjelentőségű reformok ezek. amelyek a magyar munkásbiztositás eddigi szerény kereteit oly nagymértékbe* láűjlottik. hogy a betegsegélyezés és balesetbiatoaitás tiktateNbaa a nyugati amwok minden hasonló intézményét már most felülmúlja. Ily mleyre kihalő változások kapitaliata államban, ahol a törvényhozás a tőkéseit kezébe* van elképzelhetlen. Bizonyos, hogy a szociális biatositáai tudomány legrejoa qóbb művelői is kétkedéssel fogadják, hogy a munká$bizto*>tás*alt szabad-e ily nagymértékű atolgáltatáaokat nyújtania. M<KJK aaeg kell jltdpriaMtafc. hogy a Kormányaólanács fenti rendelkezései csak a pillanatnyi sz4kség«<*