Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - A munkásbiztosítás kiépítése

911 . HltotiJk é német munkátbt*f<HÍfáet. Egy régi. még 1180. évben hozott törvény 4 körséeekre kófisfttségtt ró bizonyos utcai forrongások kapcsán, azokból »ráitn*so károk nu éteritekre. A törvényhozó annakide|én nyilván ilyképen u nyomáéi 'akart gyakorolni • ktyónségr*. hogy a lázongásoktól azt visszv urtta A községek rmr kártérítési kötelezett, égére alapítva az igényeket, • •fcj*.«- miinkátbl/iotlti*! szervek a Spartacus-lázongások kapcsán előállott bali-»#irkból lolvólag fölmerüli költségeiknek megtérítését kérték utaláaaal a KVO I8<2 b'ára - az lUetékea községektől. A vita. amely ebből a kérdésből Kiindult egyrészt ai alaki, másrészt az anyagi jog területére tartozik. Egyik lionkrél ételben a berlini Ailgcmeine Ortkrankenkasse támadta meg perrel Berlin városát az alapon, hogy a pénztárnál biztosított egyik személy as 1918. november v lki forradalmi napon gyalogsági lövedéktói megsebesült és a pénztártól egy Időre, mint keresetképtelen, segélyt kapott. A pénztár a kifizetett segélyek visuatériiéséi Kérte. Igényét a pénztár 1918. december 8-én Írásban adta be a váróinál. A bíróság esi az igényt elkésés okából utasította vissza. Ugyanis a hivatkozott törvény 14 napi bejelentési határidőt szab meg a sérült részére és pedig 4 sérüléstől számítva. A bíróság megállapítása szerint közömbös, hogy a pénztár mikor szerzett tudomást a sérülésről. A pénztár igénye a sérült igényén .ilapul, a sérültnek 14 napi bejelentés áll rendelkezésére és több jogot, mint 4inennyi magának van, másra át nem ruházhat. Az adós helyzete nem rossiabbodhatlk azáltal, hogy a követelés harmadik személyre; száll át. Ez a rendelkezés az érdekeltek körében élénk vitára adott alkalmat. Az alaki jogi < vitái illetőleg az érdekelt pénztár azt vitatja, hogy a K. V. O. 1*42. §-án alapuló joc.i nem az eredeti jogosult részéről történt átengedésből ered, hanem önálló jog* a pénztárnak és amennyiben a törvényes határidö'a pénztári igénybejelentésekre fennáll, .1/ elévülésre vonatkozó általános rendelkezések keretén belül a tudomásulvétel napjától számítandó. A kérdés érdemére vonatkozó vitában felmerüll egyik álláspont tagadja a pénztár megtérítés iránti jogát, kiindulva abból, hogy a/ 1850. törvény rendelkezései a Spartacus-forrongásokra nem alkalmazhatok. Az utóbbi hivatkozott törvény eredetét vizsgálva megállapítják, hogy az bizonyos egyes forradalmi esetekből származott, így utcai csoportosulásokra, embereit osszefutására és hasonlókra vonatkozik. 'Mindenesetre a hangsúly az események helyi jelentőségén nyugszik. Kérdés tehát, hogy oly nagyarányú forrongások, amelyekkel az akkori torvényhozó még csak nem is számolhatott és amelyek nem helyi természetűek, hanem az egész államrend átalakítására, az államhatalomnak esetleg fegyveres erővel való eltávolítására irányulnak, e törvény lendclkezéseibe beszoríthatők-e ? Ezt az áTáspontot az érdekelt városok képviselik, így Berlin városa is megtagadta a kártérítést azzal, hogy az egész államrend körül játszódott le a forrongás teljesen függetlenül attól, hogy annak egyes aktusai véletlenül melyik községben játszódtak le. Emellett azután az 1850-iki törvény utcai csoportosulásokról beszél, amely alatt rendezetlen és szervezetlen tömeget, az embereknek bizonyos olyan sokaságát kell érteni, amelyben az egybeg.'flttek száma a véletlentől függ- Ezzel szemben a Spartacus-forrongásoknál szeles körben előre megszervezett forradalmi jelenséggel állottunk szemben, amely btionyos katonai megszervezést is tartalmazott és bizonyos katonai fegyelem mellett folyt le, tehát utcai csoportosulásodnak nem tekinthetők. Házi ápolás, mint kötelező pénztári szolgáltatás. Nagy-Berlin polgári választmánya értekezletre hívta össze a nagy-berlini házi ápolással foglalkozó egyesületeket, amelyen elhatározták azt, hogy a birodalmi munkaügyi tvaialt megkeresik abban az irányban, hogy a birodalmi biztosítási törvény legközelebbi novellájában, esetleg a családtagok biztosításának rendezésénél -o'utoskodás történjék abban az irányban, hogy szülések, illetve krónikus betegségek esetében a betegsegélyzö pénztárak házi ápolást legyenek kötelesek nyutjtasá. Voltaképen a törvénymódosítási törekvés csak odairányul, hogy míg I ezt a szolgáltatásf a pénztárak nem kötelező módon nyújtották, addig e/eniúl a/t kötelesek legyenek szolgáltatni. Aggkori és rokkantblztosftás Olaszországban. Az olasz kormány 1 jogkört és rokkantbiztositásról javaslatot készített, A javaslat biztosításra .tennék mondja ki a 15 65 év közötti összes munkásokat, alkalmazottakat nláilikal, akiknek fizetése a 3600 Urát nem haladja meg. A 3600 Uránál kiviMDb jövedelemmel biró önállók önként biztosítják magukat.