Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Az orvosi foglalkozás szocializálása

MunkÁtúgyi Sttmlt A biztosításra kötelezettek járulékainak (elét a blaloaítoltak, telei I tmin káltatók fizetik. Ai állam minden járadékhoz évi 100 Urával Járul ho/iá. Agukm-i Járadékra 120 ívelt lirulék beitzertae jogosítja a biztosítottal. Ai özvegyek e« ,nv.»k szintén kapnak járadékot A vitái kérdésekben való döntésre tartományi éf Isi aő bíróságot szerveznek. A svéd nyugdf)blstosltás. A avéd nyugdíjbiztosítás .1 német rokkante« aggkor! biztosításnak felel meg, azonban kialakulásában allrii eltér. A törvény az egész népre kiterjedő kombinált rokkantsági éa aggkori kötelein biltoiltái 1 tartalmaz. Az állampolgárokról való gondoskodls gondolai.it akar|a megvalósítani akkor, amikor a vagyontalan, Illetőleg kisjövedelmű emberek rokkantsági nyűg diját állami hozzájárulással pótolja. A kötelező biztosításon kMil önkéntes biztosításnak is van helye, amely biztosítást az állam szintén támogatásban részesít. Hozzátartozói biztosítás nincsen. A kőtelező biztosítás kiterjed minden svéd férfira ás nőre, aki 16 66 életkor között van, amennyiben nem kercietképtelen és más oldalról nem loriu gondoskodás nyugdíjáról. Ilyképen az 5'/» millió »v' I népességből t millió esik biztosítás alá. önkéntesen biztosíthatja magát minden 15-ik életévét meghaladott svéd ember még az esetben is, ha kényszerbizlosítás alá nem esik. A nyugdilr.i való jog a tartós keresetképtelenséggel nyílik meg, legkésőbb azonban a 67. életév betöltése után, még abban az esetben is, na tartós kereietképtelenoéij nem forog fenn. Tartós keresetképtelenség állapítandó meg mindazoknál, akik koruknál, testi vagy szellemi betegségüknél, elnyomorodásuknál vagy les i hibájuknál fogva képtelenek arra, hogy magukat oly munkával, amely erejüknek én képességüknek megfelel, továbbra is fenntartsák. A kereset képtelenségnek ezen fogalmából is kitűnik, hogy a svéd törvénynek általános ellátás jellege van A járulékteljesítmények alapján a rokkantság beállása időpontjában minden férfiú*; a befizetett járulékösszegnek 30°/°-át, a nőtag pedig 24%-át kapja évi járadéKul Ehhez járul az állami támogatásból nyújtott nyugdíjpótlék azoku<it: a járadékosoknak részére, akik tartósan keresetképtelenek és akiknek munkakeresete a férfiaknál a 300 K-át, ha pedig nö, a 280 K át meg nem haladja. Az állami hozzájárulásból nyújtott nyugdíjpótlék a tag által befizetett minden I koron 4 nyugdíjjárulék után 8'/o, ez az emelés azonbar. csak oly nyugdíjjárulékoknál történik, amelyek teljesen befizettettek. A legmagasabb nyugdíjjáradék 428 46 K férfiaknál és 373-38 K nőknél. Önkéntes biztosítás esetében az évi járadék férfiaknál a befizetett teljes évi járulékoknak l'5°/o-a, (nőknél pedig a férfiak által igényelhető összeg • da Amennyiben a tartós a keresetképtelenség megszűnik, a nyugdíj megvonható, amennyiben a járadékos 67-ik életévét még el nem érte. A járadékpótlékot megvonják, csökkentik vagy emelik, aszerint, ahogy az évi jövedelem emelkedik Szabadságvesztésbüntetéstkitöltése esetében, ha azaz egy hónapot meghaladij. a nyugdíjjárulékot fizetik, nem azonban a járadékpótlékot. A biztosítás aliaiáno* ellátás jellegét mutatja továbbá az is, hogy oly személyek, akik IS életevük btöltése után iartós keresetképtelenné válnak, a járadékpotl. kban a/ esetben is részesednek, amennyiben járulékokat nem fizettek. A járadékokat a postahivauloU havonta előre fizetik. A társadalom egészségügyi viszonyainak megjavítását biztosító köz egészségére olyannyira jelentős kérdés: az orvosi renu szocialU nálunk már a megoldás küszöbén áll és megvalósulása a legkózeld b. időben be is következik Az oros? és magvar laiiacskőztamsig minden szociális mozzanatra kiható forradalmi átalakulás vetette : problémát. Ausztriában és Németországban - úgy a' orvosok, mint a azo clálpolitikusok — szintén kénytelenek már loglalkozni vele ébreszt a forradalmi Idők távolhatása, másrészt azon nyomorúságos állapotok mu:t. amely a háború nyomán oít bekövetkezett. A háború a népek egészségében rettenetes, maradandó haias i puvr SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY Az orvosi foglalkozás szocializálása.