Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - A gyermekügyi biztosságok

segitik a falui, amely nekik vtetont üdülést nyújt, Eit esetleg ügy szervezik meg. hogy a városi munkás a tavaszi, nyári, őszi nagy gsadaságl munkák idején - mond|uk - két-két heti falusi tartózkodásra kap engedélyt, amelyből egy-egy hetet mezei munkában, egy-egy hetet pedig teljesen a maga kedvére tölt el. A gyermekes városi cssládok hosszabb Időre is alkalmat kapnak falura telepedésre. JKz ellátásukhoz szükségeseket természetesen a köz szolgáltatja, elhelyezésük vigy a családi vendéglátás alapján történik, vagy a városiak számára szállodák építendők, persze ai ezen fogalomhoz füződőjnagy méretek és fényűzés nélkül, ellenben teljes tekintettel az elhelyezendő és ellátandó egyének és családok szükségleteire. Ezekben' igyekeztem, leginkább képzeletből a falu képét megrajzolni, amint az egy teljesen érvényre jutó, semmiféle önző egyéni törekvések által meg nem zavart eszményi kommunizmusban kialakulhatna. A lefektetett eszmék egyelőre az enyéimek, ha egyiküket-máslkukat kölcsön is vettem; semmiféle hivatalos sugalmarást vagy te* vet nem fednek. Meglehet, hogy az eszmék között sok olyan van, amelyet nemcsak az eszményi kommunizmus valósíthat meg, hanem bármely más társadalmi berendezés is, ha csak eszményien viszik keresztül. J)e hiszen éppen abban van a próbaköve a helyes gondolatnak, hogy minden eszményi rendszernek a következetes keresztülvitel mellett hozzá kell vezetnie. , — y,1" u /^A gyermekügyi biztosságok*)':: Irta ^Szerdahelyi Sándor. A Forradalmi Kormányzótanács 72. számú rendeletét kívánjuk ismertetni az alábbi sorokban. Ez a rendelet az igazságügyi szervek gyermekvédelmi feladatait határozza meg. Távol a napjainkban annyira divatos szertelenségektől a praktikus célok kitűzésében, klasszikus elméleti megalapozottsággal és a gyakorlati életbe való bekapcsolódás őszinte készségével, ez a rendelet határmutató a gyermek-kriminológiai jogalkotás terén. Gyökerei látszólag visszanyúlnak a kapitalizmus igazságügyi szervezetébe. Valóban a régi igazságügyi szervezet egyik zugában ott szerénykedjek magukrahagyottan, félreismerten, kigúnyoltan, sokszor lenézetten, komoly eszkőzök hijján. a gyermekbíröságok. Volt azután néhány fegyházjellegű »iavító-nevelőintézet«. amelyekben a pedagógiai szempontok mellőzésével együvé nem tartozó elemeket zsúfoltak össze, odadobva őket a kapitalista kizsákmányolásnak. Ámha a legjobb, a legtökéletesebb, a legtisztább intencióktól vezetőn szervezet lett volna is a kapitalizmus gyermekbírósága. aminthogy a gyennekbirák körében egész sorát láttuk a megértő, együttérző, melegszívű embereknek, a munka eredménytelenségének forrása nem is annyira a gyermekbiró*jQÍ szervezetben, mint inkább a kapitalizmus számtalan benső ellentmondás, ban rejlett. Amikor az egyik oldalon a kapitalizmus egész légióit ontotta — túlnyomólag a proletáriátusból - az erkölcsileg, a lelkileg és a testileg behr<? gyermekeknek és fiatalkoriaknak, a másik oldalra odaállitciia egyetlen védekező eszközként nem is annyira a gyermekek, mint inkább a kapitj •) A kérdéstel már foflUlkottukk rövidwi Uj>u«k uwm> « eMatt*. S*vtk