Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Falu és kommunizmus

eeiköi lg*ny»e»#Hlévil. 4 leggttdaaJgoea' in történik. A célszerűség kérdése azután, hogy mit utaljanak a hizl és mit a közös gazdaság kft. rébe, lehet, hogy a gyümölcsöt, letet ai egyik halyen. a szemtermeiés mrtlelt mellékesen, Mai gazdaságokban állítják eiö. miauit ellenben a főtermáléul ágat képeli a valódi nagy üzemekben folytatett kertészet és tehenészet. A falu nemcsak gazdasági, de szellemi, társadalmi közösséget is képet. A nagyszámú értelmiség tagjainak egyenes kötelessége, hogy a falu minden foglalkozású és korú lakósát alkalmilag összegyűjtsék, mindegyiket a neki megfelelő oktatásban, tájékoztatásban részesítsék, olvasásra, esetleg alkotómunkára is serkentsék, a nép békés és szép szórakozásáról, ünnepségek, hangversenyek, színielőadások rendezéséről gondoskodjék. A szeszivás, duhajkodáa és egyéb erkölcsileg és egészségileg ártalmas szórakozás természetesen kizárva marad. Ahol ellenben a népnek régi művészete, költészete, zenéje fejlődött ki. hol szép ünnepi szokásai maradtak fenn. ott mindezek további ápolásban részesülnek. Minden falunak van közművelődési épülete, amelyben a könyvtár, olvasókör, előadóterem, esetleg múzeum talál helyet; ez a múzeum még külön épületcsoportban is találhat elhelyezést, mint a vidékben építészet, gazdasági, házi és ruhafelszerelés emléke, esetleg művészi mintája. Minden falu a legszorosabb gazdasági és szellemi érintkezést tartja fenn a körzeti központját képező legközelebbi várossal. A helyi érdekű vasúthálózat megfelelően kiépül, gépkocsijáratok is nyílnak. Ezúton a városba kerülhetnek a falu romlásnak kitett termékei, időről-időre az eltartható termésfeleslegek is. így jutnak a falu raktárába a városi ipari készítmények és másunnan hozatott termények. Ezen vasúti vonalak és kocsijáratok segítségével a falusiak a városi raktárakat is felkereshetik, a városiak pedig kirándulhatnak a .falvakba. Ezeket a kölcsönös látogatásokat művelődési célzattal rendezik és kivált a falusi ifjúságot vezetik a városi ipartelepek, múzeumok megtekintésére, nagyobbszerű színielőadások hallgatására, viszont a város ifjú nemzedékének bemutatjuk falun a szabad természetet és mezei munkát. Előadók, oktatók, művészek is mennek nem csupán a városból a faluba, de a faluból a városba is. Ha az élet és munkakör kölcsönös megismerése arra vezet, hogy a városi gyermekek egy része kedvet kap a falusi életre, viszont a földmivesek gyermekei ipari, értelmiségi pályákra éreznek hajlamot magukban — a társadalom ezen kívánságukat alkalmasságuk és az egyéb lehetőségek szerint teljesíti. Nem is szorítkozik a falu érintkezése csakis a legközelebbi körzetközpontot képező városra, megfelelő módon és arányban kiterjed az lehetőleg az egész ország, vagy az egész nagyvilág gazdasági és műveltségi gócaira. Ha valamely faluba történetesen bánya, vagy nagy központokból kihelyezhető ipartelep esik, ez csak kevéssé módosítja a falu összképét. Éppen, hogy a határ egy részét az ipartelep munkásai mint illetménykertjeiket mivelik, mig a többi földeken a falu mezőgazda lakói éppen úgy termelnek, mintha az ipartelep nem is léteznék, kivéve, ha az esetleg szeszvagy cukorgyár, amelynek hulladékait, mzllékterményeit gazdaságukban hasznosítják. A községi raktár, egészségügyi és tanügyi szervezet, társadalmi élet, a városi központokkal való összeköttetés nagyjában úgy alakul, mint a tiszta mezőgazdasági falvakban. A nagy mezőgazdasági munkák idején a városi ipari munkások ki-