Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Falu és kommunizmus

901 egy hadilónök. aki legidősebb fiával együtt mentet volt a közös munkák oan való részvétel alól. Különben ellátását ei li a többiekével egyenld arányban élvezte. Tudjuk, hogy ezek a jezsuita telepltvények mintegy ISO évig állottak fenn. még nevtzafea katonai erót is állítottak kl, éa ciu pán a rend és a spanyol korona között kitört politikai villongás folytán szűntek meg. Még a XVIII. században is több kommunista telep keletkezett Amerikában vallásos alapon. Mindezek a telepek elég |ól tudtak a bennük részes egyének szerény szükségleteiről gondoskodni, amíg vallási vezetőik tekintélye összetartotta őket. A világ gazdasági rendlére azonban részben éppen felekezeti színezetük miatt nem gyakorolhattak nagyobb mértékben átalakító befolyást. Még elég közel állnak a vallási jellegű kommunista telepekhez az utópista telepek is, az Owen, Salnt Simon, Cabet, Fourler, Illetőleg ezek követői által létesített ipari és mezőgazdasági telepek. Ezek sem voltak képesek az ellenkező gazdasági elven felér'Ht társadalom közepe!ti* tovább fenmaradni vagy legalább eredeti jellegüket megőrizni, mint ameddig alapítóik feltétlen patriárchálit tekintélye összetarthatta őket. Hasonlót-mondhatunk az egyes emberségesen számító nagybirtokosok által létesített kevésszámú és kisterjedelmű szövetkezeti közös birtokról. Mindezek a kísérletezések még indítékát sem adhatták a falusi társadalom átalakulásának. Az általános kommunizmus behozatalára irányult komoly kísérlet a francia forradalom alatt tudvalevőleg a szerzőnek, Dabeufnek kivégeztetésére vezetett. Az utópisták irodalmi műveiben különben elég szabatosan visszatérő eszme a vagyonközösség mellett az ipari és mezőgazdasági munkák összekapcsolása, amely a tudományos szocializmus nem egy javaslatába is utat talált. Az utópisták közül a falusi kommunizmus szempontjából minden- ' esetre legérdekesebb Fourier, aki mintegy 1.800 tagot számláló falansztereiben minden szükséges mezőgazdasági és ipari munkát váltakozó időbeosztással végeztetne el. A lakást és a műhelyeket a telep közepén palotaszerű épületben központosítaná. Nevezetes különben, hogy a teljes szabadság érzését az ösztönök kielégítésének lehetősége céljából a foglalkozások változtatása útján nyújtaná. Az egyenlőséget annyira nem viszi keresztül, hogy a tőkének külön nyereségrészesedést, a gazdagoknak különleges foglalkozáskört és időbeosztást juttat. A tudományos szocialista írók közül leginkább Laveley, Kropotkin. Bebel, Menger, Kautsky, Dávid, Sabatier és Oppenheimer foglalkoztak a szocializmusnak a faiura való alkalmazásával, kihatásával. Eszme* körükbe itt közelebb be nem mehetünk. Csak röviden említem meg, hogy Laveley a régi közösségek megfelelő módon való helyreállításában minden dolgozónak a termelési eszközök tulajdonában való részesítésében látja a társadalmi katasztrófa elkerülésének eszközét. Kropotkin a zsezóqazdasági, ipari és szellemi munka megfelelő egyesítésének és az erre irányuló nevelésnek kedvező hatását vitatja. Bebel a kommunizmus etjö. telétől a mezőgazdaság eszközeinek egységesebb, összpontosító!tabb alkalmazását nagyobb arányú közös művek létesítéseit, a mai kisparaszt ettitoéset várja. Menger a társadalmi fejlődés legközelebbi lépésének a községi szocializmust tartja, amelyben az egyes életének és munkálkodásának legtöbb szálával a gazdálkodó község szervezetébe kapcsolódik. Kavtvky a satjőgazdaság nagyüzemekben folytatása mellett tör lándVzát. amelyek tereaéeze-