Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról

82 Munkásügyi Szemle lezelt egyéneknek megbetegedése esetében azoknak gyógykezeléséről, kereset­képtelenségüket okozó testi fogyatkozásuk vagy a szolgálat következtében beálló elhalálozásuk esetére maguknak, illetve családjuknak ellátásáról. Egyfelől annak következtében azonban, hogy a személyes szolgáltatás nem csupán az 1912. LXVIII. törvénycikk, hanem a háború esetére szóló más törvények alapján is igénybevehető, másfelől pedig, hogy a személyes szolgálat igénybevétele nem csupán közvetlenül a .fegyveres erő céljaira és közvetlenül katonai üzemek részére, hanem más közérdekből is történik és annak gyakran magánüzemekben kell megfelelni: a személyes szolgálatra kötelezettek biztosítása tekintetében számos oly vitás kérdés merült fel, melynek megoldása immár sürgősen szüksé­gessé vált. Erre kívánja megadni a szükséges törvényi alapot a szóban levő szakasz. A törvényjavaslatról a képviselőház közigazgatási, igazságügyi és munkás­ügyi bizottsága a következő jelentést terjesztette be: Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és balesetbiztosításáról szóló 1907 : XIX. törvénycikk reformjának keresztülvitelét a háború 1 megakadá­lyozta ugyan, de viszont éppen a háborúval kapcsolatos rendkívüli viszonyok számos olyan kérdést vetettek fel, amelyeknek sürgős intézkedésekkel való ren­dezése el nem odázható. így többek között a pénz vásárló erejének tetemes csökkenése a biztosítás alapjául szolgáló bérhatárnak és a betegségi segélyek mérvének módosítására uíal, a pénztári közgyűlések megtartása elé gördülő aka­dályok pedig az ezekre bízott feladatok elvégzésének biztosítását teszik kívána­tossá. Az erre vonatkozó felhatalmazást tartalmazza a törvényjavaslat 2. §-a, amely a rendeleti úton eszközlendő ideiglenes szabályozás kereteit megfelelően írja körül és amelyet csak annyiban véltünk kiegészítendőnek, hogy a szöveg a árulékszázalék tekintetében is kifejezetten adjon a minisztériumnak kivételes rendeleti intézkedésre felhatalmazást. E végből a 2. §-ban előforduló «napibér­osztályok« szó után a következők közbeszúrását indítványozzuk: ^valamint az 1907 : XIX. törvénycikk korlátai között a járulékszázalék . . .« A 3. §. a háború esetére szóló, e tárgyban megalkotott, kivételes jogsza­bályok alapján személyes szolgálatra kötelezett egyének betegségi és baleset­biztosításának a háborúban szerzett tapasztalatok szerint sürgősen szükséges részletes szabályozására jogosítja fel a kormányt. A törvényjavaslat tárgyalása a képviselőházban/') 1917. február 24. Grátz Gusztáv előadó : T. Ház ! Igen gazdag, a törvényjavaslat 2. §-ának tartalma, amely a kormányt felhatalmazza arra, hogy a munkásbiztosítás ügyére vonatkozó néhány fontos és igen messzemenő intézkedést léptessen életbe. (Halljuk! Halljuk!) Azok az intézkedések, amelyekre a kormány a 2. §-ban fel­hatalmazást nyer, mind olyanok, amelyek nem érintik a munkásbiztosítási törvé­nyek alapelveit, nem érintik azokat a nagy vitás kérdéseket, amelyek a munkás­biztosítási kérdés esetleges későbbi reformjával kapcsolatban kétségkívül fel fog vetődni. Azt a kérdést, hogy a betegség- és a balesetbiztosítás egyesítve marad­jon-e vagy elválasztassék, a javaslatban kért felhatalmazások nem érintik és nem érintik azt a kérdést sem, hogy az intézmény a centralizáció vagy a decentrali­záció irányában fejlesztessék-e. De a mai törvény keretein belül lehetséges, mert az összes javításokat a felhatalmazások lehetővé teszik. Nem kétlem, hogy a kormány az ezen javaslatban foglalt jogokkal élni is fog és csak azt akarom hozzátenni, hogy a 2. §. intézkedései az Állami Munkásbiztosítási Hivatalnak a törvényben biztosított hatáskörét természetesen semmi irányban nem érintik. Ha *) A képviselőházban a kormány törvényjavaslatáról hosszabb vita folyt. A beszédekből azokat a részeket közöljük, amelyek szociálpolitikai vonatkozásúak, különösen amelyek a mun­kásbiztosításra vonatkoznak. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom