Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - A parlament vitája

VIII. évfolyam. Budapest, 1916. február 25. 3-4, szám. MONKÁSÜGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOSITÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik rendszerint minden hó 10-én és 25-én, esetleg két szám együttesen. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, V., Falk Miksa-u. 5. Telefon 93 -99. Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. A parlament vitája. Irta: Szterényi József. A kivételes hatalomról szóló törvény kiegészítése iránt tett a kormány előterjesztési az országgyűlésnek. Ez előterjesztés lényege a munkásbiztosítást érintette: felhatalmazás vált szükségessé a háború folytán előállott helyzet némely részeinek szabályozására. Sem a törvényjavaslat, sem annak indokolása még csak nem is sejttette, hogy mire kívántatik a felhatalmazás, melyek azok a viszonyok, amelyeket rendezni vagy javítani kell.fmi idézte elő azokat és milyen irányban terveztetnek intézkedések ? Egy egészen új kormányzati rendszerrel áll az ország és törvényhozása egy jó ideje és különösen a háború óta szemben: a tájékoztatás felesleges volta ez a rendszer, mely ez esetben azzal indokoltatott, hogy a háború folyamán"'azok az intézkedések is megváltozhatnak, melyek eleintén terveztetnek, tehát a kormány előre nem kötheti le magát. Óvatosságnak ez bőven elég""ahhoz, hogy az intézkedéssel szemben a kritikát befolyásolja, de érvnek annál kevesebb. Ámde ez elvégre mellékes és inkább szépséghibája egész parlamenti rendszerünknek. Ha a többi kormányzati ágat illetőleg elviselte ezt eddig az országgyűlés, miért tegyen a munkásbiztosítás ebben kivételt ? Nem is ez a lényeges. Az a fődolog, hogy végre történt valami a munkásbiztosítás tekintetében is. Az a lényeges, hogy a munkásbiztosítás kikerült vélt hibáinak végnélküli hánytorgatásából és egyoldalú, tendenciózus kezeléséből és immár a helyzet javításának terére léptünk, melyet illetőleg ez a kezdeményezés jelentős lépést képez. Csak egy részét érinti ugyan a háború okozta helyzetnek és a leglényegesebbjét, a háború után várható helyzetet nem, de ezt nem rónám fel hibájául, hanem talán még előnyének is mondanám, mert ez a helyzet még nem alakúihatott ki úgy, hogy arra végleges intézkedések alapíthatók lennének. E részben indokolt óvatossággal állunk szemben. Igaz, hogy ezt az óvatosságot nem tapasztaltuk eddig — a munkásbiztosítás újabb tiz éves történetében — a kritikában ; ki nem alakult helyzet, végre nem hajtott törvény alapján gyakoroltak