Munkásügyi szemle, 1916 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1916 / 3. szám - Az állam és a társadalom szerepe a rokkantügy terén
Munkásügyi Szemle 67 SZEMLE. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Az önkormányzati szervek tagjai megbízatásának meghosszabbítása. A Munkásügyi Szemle legutolsó számában közöltük az Állami Hivatalnak azt a rendeletét, amely szerint a kerületi pénztárak közgyűlési kiküldötteinek a mandátumát 1916. év végéig meghosszabbítja. Az Országos Pénztár elhatározta, hogy kéréssel fordul az Állami Hivatalhoz, hogy az autonóm-szervek tagjainak mandátumát újabb választás megejthetésének idejéig hosszabbítsa meg. Kerületi pénztárak működéséről szóló jelentés. Az Állami Hivatal, hogy a kerüleii pénztárak felett az ellenőrzés és a felügyelet jogát minél hatékonyabban gyakorolhassa, utasította a kerületi pénztárakat, hogy működésükről havi-jelentéseket terjesszenek fel. Az Országos Pénztár ugyancsak elrendelte, hogy a jelentéseket a pénztárak hozzá is beterjesszék. Az ez év január hó 12-én kelt rendeletben az Országos Pénztár arról értesíti a kerületi pénztárakat, hogy munkakimélés céljából a havi-jelentéseiknek az Országos Pénztárhoz való felterjesztése alól felmenti őket, minthogy az Állami Hivatal a pénztárak havi jelentéseit szükség esetén az Országos Pénztár rendelkezésére bocsátja. Tengerhajózási alkalmazottak balesetbiztosítási kötelezettsége. Az Országos Pénztár egyik tengerhajózási társaságnak a kirakodásnál és a raktáraiban foglalkoztatott alkalmazottait baleset esetére biztosításra kötelezetteknek jelentette ki és az üzemet igazgatósági határozatával a megfelelő veszélyességi osztályba besorozta. Az érdekelt tengerhajózási társaság a besorozás ellen felebbezéssel élt az Állami Hivatalhoz. Minthogy a tengerhajózási társaságok alkalmazottai közül igen sokan támasztanak kártalanítási igényt, amely igény jogossága a besorozás és a biztosítási kötelezettség ellen irányuló felebbezés elintézésének eredményétől kell, hogy függővé tétessék, az Országos Pénztár elhatározta, hogy sürgős felterjesztésben kéri az Állami Hivatal döntését. Internált baleseti sérült járadéka. Az Országos Pénztár elnöksége kimondotta, hogy egy baleseli sérült részére, aki 1914. július havától 1915. november haváig internálva volt, az igazgatósági határozattal megállapított járadék kifizetendő, a katonai hatóság rendelkezésére folytatott munkálat ideje alatt esedékes járadékrészleteket pedig mindenkor a sérült írásbeli vagy szóbeli jelentkezése alapján kiutalja. Hadbavonult baleseti sérült járadékának megállapítása. A t—i kerületi munkásbiztosító pénztárnál biztosított egyik sérült hadbavonult, mielőtt járadékát az Országos Pénztár megállapíthatta volna. Az Országos Pénztár ez ügyből kifolyólag kimondotta, hogy mindaddig, míg a sérült a harctérről vissza nem tér s a munkaképességcsökkenés foka újból meg nem állapítható, a megállapított időleges járadéknak a kifizetését függőben tartja. Járadékos elhalálozása után fel nem vett járadék. Az Országos Pénztár tárgyalta azt a kérdést, hogy mi történjék az olyan járadékkal, amelyet az igényjogosult, időközben bekövetkezett halála miatt fel nem vett. Az elnökség határozatilag kimondotta, hogy a kártalanításra igényjogosultat halála napjáig megillető, illetve esedékessé vált, de fel nem vett időleges, vagy állandó járadékösszeg, az igazolt együttélő házastárs, vagy ilyen az elhaltnak a túlélő házastárs tt. gyámsága alatt álló leszármazott, vagy csak ilyen közös szülőktől származott kiskorú gyermekek hátramaradása esetén közvetlen a tt. gyám kezéhez, illetve a teljesen árvagyermekekre a gyámpénztárba utalandó, minden más esetben esetről esetre döntendő el, hogy a visszamaradt járadék hova utaltassák. járadék visszamenőlegesen évek múlva nem követelhető. A Kúria egyik legutóbbi ítéletében a járadék visszamenőleges megítélését, ha az érvényesítés évek múlva történt, megtagadja és pedig a következő indokból: